[LAP TETEJÉRE]

Bevezető

Az Európa és Ázsia határán fekvő Törökország kulturális és etnikai térképe rendkívüli változatosságot mutat. Az ország története visszanyúlik az őskori civilizációkig (Hettita Birodalom), átível a görög és a római koron (amikor is Pál apostol terjesztette e területen a kereszténységet), a Bizánci és az Oszmán Birodalom korán, napjaink modern, nyugati típusú, szekuláris Török Köztársaságáig, mely 1923-ban jött létre. Az ország lakóinak 98%-a muzulmán hitű, a délkeleti részen jelentős kurd kisebbség él.

 

[LAP TETEJÉRE]

Történelem

[LAP TETEJÉRE]

Ókor

A legkorábbi kultúrák maradványait Anatólia középső és keleti részén találhatjuk. Éltek itt például akkádok, asszírok és hettiták. A Hettita Birodalom bukása után Phrügia és Lüdia uralta a nyugati partokat, ahogy az ókori görög kultúra terjedni kezdett. A terjeszkedést egyedül a távoli Perzsa Birodalom fenyegetése akadályozta meg. Ahogy a perzsák egyre hatalmasabbak lettek, az anatóliai kikötők is úgy lettek egyre gazdagabbak. Uralmukat végül Nagy Sándor törte meg, mikor győzelmet aratott III. Dareiosz felett. Halála után a birodalmat hadvezérei egymás között osztották fel, miközben folyamatosan védeniük kellett a területeiket a pergamoni, pontoszi, egyiptomi és más uralkodók támadásaitól. A rómaiak úgy erősítették meg uralmukat a régióban, hogy helyi kormányzásra bízták a területeket, ami hatékonynak bizonyult; és katonai védelmet is biztosítottak. Nagy Konstantin idején épült ki az „új birodalom”, melynek székhelye Konstantinápoly lett.

[LAP TETEJÉRE]

A szeldzsuk törökök

A térségben a 7. század óta folyamatos háborúskodás zajlott a muszlimok ellen. Végül a szeldzsukok a 11. században egyesítették a számos anatóliai fejedelemséget, a terület egészen a 14. század elejéig a kezükben maradt.

[LAP TETEJÉRE]

Az Oszmán-birodalom

A szeldzsukok közül 1299-ben kiváló, folyamatosan terjeszkedő oszmánok a 15. században, Konstantinápoly elfoglalásával megdöntötték a Bizánci Birodalmat, melyet kiterjesztettek a Földközi-tenger keleti részére.  Vezetőjük, I. Oszmán feladata az volt, hogy ne hagyja megerősödni a Bizánci Birodalmat, illetve a környező keresztény államokat és támadásokkal, hódításokkal gyengítse azokat. I. Oszmán azonban a meghódított területeket a maga felügyelete alá vonta és 1299-ben kinyilvánította függetlenségét a széthullóban lévő Szeldzsuk-Török Birodalomtól. Oszmán fia Orhán volt, ő vetette meg a kormányzati és a szervezeti alapokat. Elfoglalta Bursza (Bursa) városát, ez volt az első nagyobb város, amit az oszmánok elfoglaltak Bizánctól. Orhán a törzsi jellegű államot átalakította, rendszeres közigazgatást vezetett be, melynek központja Bursza lett. Az állam sajátossága, hogy hódításra és határkiterjesztésre alapult. Az oszmánok Európában 1352-ben vetették meg a lábukat, Gallipoli elfoglalásával. 1362-ben Murád szultán elfoglalta Drinápoly (Edirne) városát, ami a birodalom új fővárosa lett. I. Murád támadta a balkáni országokat is (Szerbia, Bulgária), melyek a támadások alatt meggyengültek. 1389-ben a rigómezei csata után megszűnt Szerbia függetlensége is, Bulgáriáé már korábban. A magyar királyoknak sikerült ezután körülbelül ötven évre megállítani a törökök európai terjeszkedését. I. Bajazid, Murád utóda (aki a rigómezei csatában halt meg) a legyőzött szerbeket és bolgárokat beolvasztotta az oszmán Birodalomba. Luxemburgi Zsigmond magyar király a nikápolyi csatában egy nemzetközi összefogás élén küzdött a törökök ellen és veszített. Ez a nyugati lovagi haderő válságát jelezte, egyúttal a sikertelen csata után a magyar határ is nyitottá vált a törökök előtt. I Bajazidot 1402-ben Timur Lenk mongol uralkodó támadta meg és győzte le az ankarai csatában. Ez lett a magyarok szerencséje, ugyanis így a szultán nem tudta kihasználni magyarországi győzelmét. I. Bajazid maga is Timur Lenk fogságába esett. Az oszmán állam ebben a nagy csapásban majdnem megsemmisült, és 1402-1435-ig a török csapatok nem is voltak képesek újabb erőfeszítésre. I. Mehmed volt az, aki konszolidálta az államot, majd II. Murád alatt újra hódító politkát folytattak. Ő kétfrontos harcot vívott, nyugaton szembetalálkozott a Hunyadi János által megreformált magyar haderővel. Keleten Ruméliában és Anatóliában harcolt. A megfáradt Murád a magyarokkal megkötötte a váradi békét, hogy keletre koncentrálhasson, de a magyarok nem tartották meg az egyezséget és hadjáratot indítottak a Balkánon. Az 1444-es várnai csatában azonban vereséget szenvedtek, ahol I. Ulászló, a magyar-lengyel király is elesett. Miután II. Mehmed elfoglalta Konstantinápolyt 1453-ban, a kis török állam egy hatalmas birodalommá nőtte ki magát. Az 1456-os Nándorfehérvár ostroma a szultán életének nagy kudarca volt. Ezután a törökök az 1480-as évekig nem támadták többet Magyarországot. A Krími Tatár Kánság azután, hogy hűbéresként térdre kényszerítették, megkezdték a támadásokat a szomszédos lengyel és ukrán területek ellen, s az oroszokkal is háborúba bonyolódtak. Az igazi orosz–török háborúk korszaka majd csak a 16. században jön el. Az 1480-as évektől 1520-as évekig terjedő időszakban is főleg a keleti terjeszkedéssel voltak elfoglalva az oszmánok. Elfoglalták a görögországi velencei támaszpontokat Kis-Ázsiában leszámoltak a szeldzsuk-törökökkel, elfoglalták a bizánci utódállamokat is (Trapezunti Császárság). A Fekete-tenger török beltengerré vált. A XV-XVI. század fordulóján uralkodik I. Szelim „a Rettenetes”, aki az egész Közel-Keletet lerohanta. Példaképe Nagy Sándor (törökül: Iszkender). Elfoglalta Szíriát, Irakot, Egyiptomot. Szulejmánon kívül megölette összes fiát, hogy megelőzze a trónharcokat. Az Irán (Szafavida birodalom) elleni hadműveletek is ekkor kezdődtek, azonban itt sosem sikerült végleges sikert aratniuk a törököknek. II. Szulejmán kelet helyett inkább nyugatra koncentrált, egyrészt a Földközi-tengerre, másrészt Pest-Buda, távlatokban pedig Bécs elfoglalása volt a célja. Ő alatta vált a birodalom tengeri hatalommá, flottáját Barbarossa Hajreddin vezette. A birodalom tetőfokát is II.(Törvényhozó) Szulejmán uralkodása alatt érte el, amikor határai a Perzsa-öböltől egészen Magyarországig és Egyiptomtól a Kaukázusig húzódtak, s az Indiai-óceánon a portugál gyarmatosítók fölé kerekedtek. Szulejmán halála után a birodalom stagnált és hanyatlásnak indult. E folyamat fontos útjelzője volt a bécsi vereség 1683-ban.

[LAP TETEJÉRE]

Orosz-török háborúk

A 18. századra magyarországi hódításait teljesen elvesztette, de ettől a századtól kezdve, egész az I. világháború végéig legfőbb ellenfele már nem a Habsburg Birodalom, vagy Velence volt, hanem az egyre erősődő Oroszország, aki meg akarta szerezni a Fekete-tenger feletti teljes hegemóniát, sőt ki akart jutni a Földközi-tengerre. Ideológiai indítékot a török teljes kiűzése szolgáltatott, ugyanis még mindig uralta a Balkánt. A XIX. században terjedő pánszlávizmus eszméje még inkább veszélyesebbé tette a birodalom helyzetét. Az oroszok magukénak tartották a szláv egység megteremtését és a török által uralt balkáni népek a cártól várták megszabadulásukat. A nyugati hatalmak, akik féltek az orosz terjeszkedéstől sokáig közbeléptek, nehogy az oroszok tényleg megszerezzék a Boszporuszt és a Dardanellákat. A töröktől való függetlenség kivívása és a kárukra való terjeszkedés jelentős politikai erők célja volt Romániában, Görögországban, Szerbia-Montenegróban, illetve a megszállt Bulgáriában, és az oroszok ezeket az erőket támogatták, építve az erősödő pánszláv eszmékre is. Bosznia-Hercegovinában és Bulgáriában 1876-ban törökellenes felkelések robbantak ki, miközben Isztambulban is állandó volt a politikai és pénzügyi bizonytalanság. Május 29-én a lázongó szofták (Korán-tanulók) lemondásra kényszerítették Abdul-Aziz szultánt (akit néhány nap múlva meg is öltek) és V. Murádot segítették a trónra, akit azonban gyengeelméjűségre hivatkozva hamarosan szintén letettek. Utódja, II. Abdul-Hamid szultán katonai sikereket ért el a szerbek ellen és reformokat hirdetett, Oroszország azonban már elszánta magát a háborúra, melyet az 1878-as San Stefanó-i béke zárt le. Főbb pontjai:

1. Montenegró területét duplájára növeli, volt oszmán területek odacsatolásával.

2. Szerbia független állammá válik, megkapja Novi Pazar és Nis városokat.

3. Románia független állammá válik, megkapja Észak-Dobrudzsát.

4. Bulgária autonóm állammá válik, a szultán névleges uralma alatt.

5. Oroszország megkapja Besszarábiát és Batumit.

6. A Boszporusz nemzetközi vízi úttá válik.

Az Oszmán Birodalom utolsó évtizedeiben az államot egy heterogén, nacionalista, alkotmánypárti politikai tömörülés, az Ifjútörök mozgalom irányította, 1908-tól kis megszakítással 1918-ig. Hivatalos szervezetük az Egység és Haladás Mozgalma (Ittihád ve Terakki Dzsemijeti) volt, melynek egy szélsőségesen nacionalista, Talát, Enver és Dzsemal pasa által fémjelzett csoportosulása gyakorolta a tényleges hatalmat. Az ifjútörökök nevéhez fűződik az örmény népirtás, melynek során mintegy másfél millió örményt telepítettek ki és mészároltak le.

[LAP TETEJÉRE]

Törökország az I. világháborúban

Az első világháború elején Törökország egy ideig semleges maradt, azonban német oldalról egyre erősebben szorgalmazták a hadbalépést. 1914 augusztusában két német hadihajó, a Goeben és a Breslau behajózott a boszporuszi szorosokba, amit az antant a semlegesség megsértéseként értelmezett. Hogy ezt elkerüljék, a törökök névlegesen „megvásárolták” a két hajót, majd átnevezték őket, bár legénységük és parancsnokságuk változatlanul német maradt. 1914 októberében török hadihajók orosz kikötőket kezdtek támadni, november harmadikán az Orosz Birodalom hivatalosan is hadat üzent az oszmánoknak. A háború alatt Törökország hatalmas veszteségeket szenvedett, Németországból hozott fegyverekkel és felszereléssel harcoltak, többnyire német tisztek vezetésével. Enver nagyratörő, de rosszul megtervezett kaukázusi és egyiptomi hadjárata kudarcot vallott, a törökök egyetlen sikerüket Gallipoli védelménél aratták, ahol Liman von Sanders tábornok a szoros védelmét egy fiatal ezredesre, Musztafa Kemalra bízta. A vesztes háború végén az antanthatalmak felkészültek az Oszmán Birodalom felosztására egymás között.

[LAP TETEJÉRE]

A török függetlenségi háború

Az antanthatalmak 1918. október 30-án a mudroszi fegyverletétellel elkezdték megvalósítani azt, amiről korábban titkos egyezményekben állapodtak meg: az Oszmán Birodalom felosztását egymás között. Az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződésekben ezek a korábban kötött titkos szerződések is érvényesültek. A szövetséges célok között szerepelt David Lloyd George terve, amely egy új görög birodalom megalapítása volt, emellett Nagy-Britannia saját területeket is kívánt szerezni.Arábia, Palesztina, Jordánia és Irak ekkor már az ő befolyásuk alatt állt; ezen felül felügyelni akarták a Boszporusz-szorost is. Olaszország Anatólia déli részét követelte magának az 1917-ben Nagy-Britanniával és Franciaországgal kötött St. Jean-de-Maurienne-egyezmény alapján. A franciák a titkos Sykes–Picot-egyezményben foglaltak szerint Hatayt, Libanont és Szíriát akarták, valamint Délkelet-Anatólia egy részét is szerették volna megszerezni. A szultán és kormánya helyett Musztafa Kemal tábornok és a török hadsereg más, magasrangú tisztjei kezdték el megszervezni az ellenállást a külföldi hatalmakkal szemben; az erzurumi kongresszuson elkészítették a Nemzeti Egyezmény szövegét, melyben célul tűzték ki az ország török lakta területeinek megtartását, egy új, választott ideiglenes kormány létrehozását és a kapitulációk eltörlését. A sivasi kongresszuson az egyezmény szövegét megerősítették, majd a török nemzeti mozgalom székhelyét a jobban védhető Angorába helyezte át. 1920. március 16-án angol fegyveres erők bevonultak Konstantinápolyba és feloszlatták az utolsó oszmán parlamentet. Vahideddin szultán fetvában istenteleneknek bélyegezte a nemzetieket, megkezdődtek a harcok a szultán serege és a nemzeti sereg között, miközben az ország több területén a fetva hatására zavargások és felkelések robbantak ki a kemalisták ellen. 1920. április 23-án a kemalisták megnyitották a Nagy Török Nemzetgyűlést, ahol elnökké választották Musztafa Kemalt. Az új parlament nem volt hajlandó elismerni a szultáni kormányt, majd miután a szultán képviselője aláírta a sèvres-i békeszerződést, kijelentették, hogy azt nem hajlandóak elfogadni. Eközben megindultak a görög támadások Bursa és Eskişehir ellen, elfoglalták többek között Edirnét és Konyát is. A háború döntő csatáira İnönünél, Sakaryánál és Dumlupınarnál került sor, mindhárom esetben a törököknek sikerült visszaverni a görög támadást. Az ellenfelet végül visszaszorították az Égei-tengerbe, felszabadították Bursát és Szmirnát. A sèvres-i békeszerződést végül a lausanne-i konferencián felülbírálták, és kijelölték Törökország határait, melyek többé-kevésbé megegyeznek a mai határokkal. Vahideddin szultánt angol hajón kimenekítették az országból, helyére a kalifátusi székbe II. Abdul-Medzsid ült, ám szultáni rangot már nem kapott, a szultanátust 1922. november 1-én eltörölték.

[LAP TETEJÉRE]

Lausanne

A Lausanne-i békeszerződést 1923. július 24-én írta alá Törökország és az I. világháborús antanthatalmak a Sèvres-i békeszerződés revíziójaként. A török oldalról a tárgyalásokat İsmet İnönü, a későbbi miniszterelnök vezette. Az új szerződés értelmében Törökország megtarthatta Anatóliát, a kurd és örmény területekkel együtt (mindkét nemzetnek korábban függetlenséget ígértek a nyugati hatalmak), ellenőrzése alá vehette a Boszporuszt és a nyugati hatalmak fegyveres erőinek ki kellett vonulniuk az ország területéről. Törökország elveszítette Irakot, Szíriát és Ciprust, megtarthatta viszont Kelet-Trákiát, Isztambult és Szmirnát.

[LAP TETEJÉRE]

Atatürk reformjai

A török köztársaság első intézkedéseinek egyike volt a kalifátus eltörlése, és az oszmán uralkodóház tagjainak száműzése. Abdul-Medzsidet kitoloncolták, soha nem térhetett vissza az országba, 1944-ben hunyt el Párizsban. Megkezdődött az ország drasztikus szekularizálása: betiltották a dervisrendeket, a vallási alapítványokat (vakıf), megtiltották, hogy az oktatást az ulema felügyelje, és létrehozták az Oktatásügyi Minisztériumot. 1925-ben megtiltották a fez, az oszmán uralom szimbólumánk viselését, és szorgalmazták az európai öltözéket, bár a nők hagyományos muszlim fejkendője ellen hivatalosan nem léptek fel. 1925. december 26-án elfogadták a Gergely-naptár használatát, európai mintára vasárnap lett a hivatalos pihenőnap. Olasz mintára elkészült az új büntető törvénykönyv, svájci példa alapján pedig a polgári törvénykönyv, mely törvény előtt egyenlővé tette a férfiakat és a nőket. Megtiltották a többnejűséget, a nők jogot kaptak a válásra (korábban csak a férfi kezdeményezhette a válást), megnyíltak előttük a felsőoktatási intézmények. Csak az anyakönyvvezető előtt kötött házasságot ismerték el törvényesnek. 1928-ban bevezették a török nyelv fonetikájának jobban megfelelő latin ábécét, és megkezdődött a nyelv megtisztítása az „idegen elemektől” (főként az arab és perzsa szavaktól). Eredetileg a nacionalisták célja a nyelv teljes megtisztítása, vagyis az összes, nem török eredetű szó eltávolítása volt, ám ez több problémát is felvetett. Nagyon sok olyan szót találtak, aminek nem volt török megfelelője, így első lépésben felhívást intéztek az emberekhez, hogy a listában felsorolt idegen szavak helyett javasoljanak mást, alkossanak új szavakat. Ez a terv már-már groteszk kifejezéseket eredményezett, az új szavakkal írt szövegek szinte teljesen érthetetlenek lettek az emberek számára. Mivel a nacionalista célokat Atatürk nem volt hajlandó feladni, így a török nyelvészek – alávetve magukat a nemzeti céloknak – elfogadták az úgynevezett „napnyelv-elméletet”, mely szerint minden nyelv egyetlen ázsiai őstörök nyelvből származik, így azok az idegen szavak is, melyeknek nincs pontos török megfeleljük; vagyis maradhatnak. Az országban mindnekinek kötelező volt megtanulnia az új írást, Atatürk maga is járta az országot táblával és krétával, és több városban, faluban is maga tanította a népnek az új ábécét. 1934-ben eltörölték az eddig használatos olyan rangokat, címeket, mint a pasa vagy a bej, és bevezették a mindenkire kötelező érvényű családnév-törvényt: minden török állampolgárnak vezetéknevet kellett választania. Ekkor kapta Musztafa Kemal a török parlamenttől az Atatürk, „minden törökök atyja” vezetéknevet, és vette fel Iszmet tábornok az İnönü nevet a függetlenségi háború egyik győztes csatájának helyszíne után. 1924-ben megalakult a Haladó Köztársasági Párt, 25 nemzetgyűlési képviselővel, akik követelték, hogy a köztársaság tanúsítson nagyobb türelmet az iszlámmal szemben, és lassítsa le a reformokat. A kemalisták kezére játszott azonban az 1925-ben, Tunceliben kitört kurd felkelés, Szajid sejk, a helyi naksibendi dervisrend fejének vezetésével. A Haladó Köztársasági Pártot megvádolták azzal, hogy felbújtotta a kurd lakosságot a köztársaság ellen, így a pártot felszámolták és cenzúrát vezettek be. A sejket és negyven hívét halálra ítélték, a dervisrendeket könyörtelenül bezáratták. 1926-ban fény derült egy pokolgépes merénylet tervére, mellyel Atatürköt akarták meggyilkolni izmiri látogatása alatt. Az összeesküvésben több magas rangú politikus és katona alvilági személyekkel szövetkezett. A letartóztatott vádlottakat látványos perben ítélték el, tizenhármat közülük felakasztottak.

[LAP TETEJÉRE]

II. világháború

Atatürk halála után a köztársaság második elnöke , Atatürk harcostársa lett, akit a miniszterelnöki székben Celal Bayar követett. İnönü az atatürki eszmék szerint, de jóval józanabbul, kiegyensúlyozottabban és türelmesebben kormányozott, igyekezett megőrizni a kivívott reformokat és helyreállítani a gazdaságot az 1929-es gazdasági válság után. 1939-ben, amikor Hitler megszállta Csehországot, Törökország igyekezett kapcsolatot keresni a nagyhatalmakkal, mindazonáltal İnönü határozott szándéka volt, hogy országa végig semleges maradjon a harcok folyamán. Nagy-Britannia és Franciaország is szövetségeseket keresett, a Szovjetunió pedig már korábban barátsági szerződést kötött a törökökkel. Májusban megszületett egy török-brit megállapodás a Földközi-tenger védelméről. A nem sokkal később bejelentett német-szovjet megállapodás elhidegítette a szovjet-török kapcsolatokat, melyhez nem csak a paktum, de az is hozzájárult, hogy a szovjetek követelték a Boszporusz török felügyeletét szavatoló montreux-i megállapodás revízióját. İnönü veszélyes vizeken lavírozva, hol az egyik, hol a másik félnek ígérgetett, mindkét oldalról kapott fegyvereket és kölcsönt, de minden csatlakozási felhívásra azzal válaszolt, hogy országa katonailag nincs felkészülve a hadviselésre. Az ország megosztott volt, a pántörök eszméket pártolók az erősödő német győzelmek hatására egyre inkább németbarát politikát követeltek. A liberálisok nyugati győzelemben reménykedtek. Az 1943-as kairói konferencián Churchill és Roosevelt fokozták az İnönüre gyakorolt nyomást, azzal fenyegetőztek, hogy Törökország a háború után magára maradhat a Szovjetunióval szemben, ha sokáig halasztagtja a hadviselést. 1945. február 23-án Törökország hadat üzent Németországnak és Japánnak, így jogot nyert arra, hogy az ENSZ egyik alapító tagja legyen. Márciusban a Szovjetunió bejelentette, hogy nem kívánja meghosszabítani a törökökkel 1925-ben kötött barátsági szerződést. Sztálin feltétele a meghosszabításhoz többek között szovjet támaszpontok kiépítése, és a Boszporusz közös török-orosz felügyelete volt. Törökország 1947-ben a Marshall-terv bevezetésével aktív segítséget kapott az Egyesült Államoktól a Szovjetunióval szemben.

[LAP TETEJÉRE]

A háború után

1948 és 1950 között a Marshall-terv keretében Törökország 200 millió dollárnyi segélyt kapott és tagja lett az OECD-nek. Amerika stratégiai fontosságúnak tartotta a Törökországgal való jó viszonyt, Törökország pedig úgy vélte, csak akkor lelhet igazi szövetségesre az USA személyében, ha az amerikaiak által oly fontosnak tartott valódi demokráciát is magáévá teszi. Ennek jegyében 1950. május 15-én megtartották az első szabad, titkos szavazáson alapuló választásokat, melyet 408 képvislői székkel a Demokrata Párt (DP) nyert meg, legyőzve a csupán 69 helyet kapott Köztársasági Néppártot (CHP), İnönü pártját. A legnagyobb csapás a CHP számára az volt, hogy a DP a fejlett, általában kemalistának tartott nagyvárosokban is győzni tudott, jelezve, hogy az emberek mennyire elégedetlenek voltak a vaskezű egypártrendszerrel. İnönüt magasrangú katonatisztek környékezték meg, és felajánlották, hogy katonai hatalomátvétellel visszadják a hatalmat a kemalisták kezébe. İnönü nemmel válaszolt, és elfogadta szerepét az ellenzék vezetőjeként. Az új államfő Celal Bayar, a miniszterelnök pedig Adnan Menderes lett. A DP nagyrészt folytatta a CHP politikáját, és megkezdődtek az enyhítő intézkedések a vallásos tömegek érdekeit védve. A müezzin választhatott, hogy törökül vagy arabul szól-e a hívekhez (a köztársaság kikiáltása óta csak törökül szólhatott az ezan), engedélyezték a vallásos irodalom terjesztését és növelték az imam hatip, azaz a vallási iskolák számát, törvényesítették a dervisrendeket. 1951-ben törvény született, mely bűncselekménynek nyilvánította Atatürk emlékének megsértését. 1952-ben az ország tagja lett a NATO-nak. A gazdaságpolitikában a parasztok érdekei érvényesültek, növelték a megművelhető földek számát, hiteleket biztosítottak a gazdáknak. Megkezdődött a fejlesztés, 15 erőművet és 5400 kilométernyi utat építettek, nagyrészt amerikai mérnöki segítséggel. A fejlesztésekhez kölcsönöket vett fel az állam, ami miatt nőni kezdett az infláció. 1953-ban törvényben fosztották meg a CHP-t javaitól, közöttük azoktól a földektől és részvényektől, melyet Atatürk hagyott a pártra, illetve a népházaktól, melyek a kultúra terjesztését szolgálták, és a párt minden ingó és ingatlan vagyonát államosították. Korlátozó intézkedéseket vezettek be az ellenzékkel szemben, többek között ellenőrizték az egyetemeket és a sajtót, valamint a kormánynak jogában állt 25 év szolgált után nyugdíjazni bármely köztisztviselőt. Ezek a lépések kiélezett harcot eredményeztek Menderes és İnönü között.

[LAP TETEJÉRE]

A ciprusi válság kirobbanása

1954–55-ben nacionalista görögök az EOKA zászlaja alatt, az enoszisz (újraegyesülés) jegyében terrorhadjáratot indítottak a Ciprust felügyelő angol kormányzat ellen. A cipruson élő törökök közül sokan szolgáltak a sziget rendfenntartó szerveinél, és felvették a harcot a támadókkal. A törökök számára egyébként sem lett volna kedvező fordulat, ha az angol gyarmati kormányzást görög fennhatóság váltja fel. Törökországban egyre többen kezdték el hangoztatni, hogy ha az angolok kivonulnak Ciprusról, akkor a sziget nem a görögöket, hanem a törököket illeti, hiszen ők voltak kénytelenek lemondani róla 1878-ban. A görög és a török külügyminiszter 1955. szeptember elején Londonban ült tárgyalóasztalhoz. A tárgyalások közepette bomba robbant Szalonikiben, Atatürk szülőházában, mely konzulátusi épületként funkcionált. A hírre több török nagyvárosban is zavargások törtek ki, a feldühödött nép betörte a görög boltok kirakatait, házakat, templomokat fosztottak ki és tettek tönkre, 13-16 görög életét vesztette, többen megsebesültek, a rendőrség pedig nem avatkozott közbe. Ankarában, Isztambulban és İzmirben statáriumot hirdettek, a Demokrata Párt két csoporta szakadt, a liberáis DP-tagok kiváltak és megalakították a Szabadságpártot (HP). 1959-ben döntés született Ciprus sorsáról, a felek a függetlenség mellett határoztak és közös török-görög irányítást terveztek.

[LAP TETEJÉRE]

Katonai puccs 1960-ban

Amikor Menderes Londonba utazott, hogy aláírja a ciprusi szerződést, gépe közel a reptérhez lezuhant. Csodával határos módon a kormányfő túlélte a szerencsétlenséget, amit a törökök isteni jelnek tartottak, és a DP felhasználta az esetet a vallásos többség meggyőzésére.  A demokraták elhatározták, hogy végleg leszámolnak az ellenzékkel, ezért bizottságot állítottak fel az ellenzék „felforgató tevékenységének” kivizsgálására. A bizottság felállítását több egyetem jogászprofesszora alkotmányellenesnek minősítette, ellenük fegyelmi eljárást indítottak. Válaszul feldühödött egyetemi hallgatók vonultak az utcákra tiltakozni. A kormány a hadsereget vetette be a diákmegmozdulások feloszlatására. 1960. május 21-én a katonai akadémia hallgatói tiltakozva vonultak végig a fővároson. 1960. május 27-én Cemal Gürsel tábornok vezetésével a hadsereg katonai puccsot hajtott végre. Menderest és Bayart letartóztatták, az ország irányítását a Nemzeti Egység Bizottsága vette át. Az alkotmány megsértésének vádjával több demokrata politikust bíróság elé állítottak, négyszáz parlamenti képviselőt szabadságvesztésre ítéltek. A külügyminiszter Fatin Rüştü Zorlut és a pénzügyminiszter Hasan Polatkant halálra ítélték és szeptember 16-án felakasztották, Adnan Menderes öngyilkosságot kísérelt meg a cellájában, de megmentették és másnap őt is kivégezték. A megmentésükre İsmet İnönü által benyújtott kegyelmi kérvényt elutasították. A három kivégzett politikust csupán 1990-ben rehabilitálták. A junta alkotmányozó nemzetgyűlést hívott össze, az új alkotmányt, melynek célja az volt, hogy megakadályozza a többségben kormányzó párt visszaélését a hatalommal, 1961. júniusában, népszavazáson fogadták el. A szeptemberben tartott választásokon az Igazságpárt (AP) győzött, második helyen végzett a CHP. Koalíciós kormány alakult, a miniszterelnök İsmet İnönü, a köztársasági elnök Cemal Gürsel lett.

[LAP TETEJÉRE]

Az 1971-es katonai beavatkozás

Az 1960-as katonai hatalomátvétel és a katonai junta uralma után 1965-ben újra szabad választásokat rendeztek Törökországban, melyet Süleyman Demirel Igazságpártja nyert meg abszolút parlamenti többséggel, és aki a hadsereg vigyázó tekintete alatt ült a felakasztott Menderes miniszterelnöki székébe. A sajtó és az egyetemek nagyobb szabadságot kaptak, a gazdaságban pedig bevezették az ötéves terveket (azonban nem szovjet, hanem nyugati mintára). A bruttó nemzeti termék tíz év alatt 7 százalékkal növekedett, az egy főre jutó nemzeti termék évente 3%-al nőtt. Ezekben az években kezdődött meg a török vendégmunkások beáramlása Nyugat-Németországba, Franciaországba és a Benelux államokba. A kivándorolt törökök segítették az anyaország gazdaságát, a hazatérők pedig a nyugaton szerzett tudással járultak hozzá a fejlődéshez. A nyugatra vándorlás azonban óriási problémákat is okozott Törökországnak: a Nyugat-Európában természetes jognak számító gyülekezési szabadságot kihasználva az otthon elnyomott török radikális csoportok (kommunisták, politikai iszlámisták és kurd szeparatisták) külföldön kezdtek el szervezkedni. Egyes civil és katonai radikálisok elégedetlenek voltak a tapasztalt fejlődés ütemével is. Az 1968-as franciaországi diáktüntetések hatására Törökroszágban is forrni kezdett a levegő, a diáktüntetések eldurvultak, jobb- és baloldali diákszervezetek az utcákon csaptak össze. Radikális marxista fiatalok megalapították a Devrimci Gençlik (Forradalmi Ifjúság) elnevezésű szervezetet, tagjai (köztük sok kurd szeparatista) bolgár és szír kiképzőtáborokban készültek a hatalomátvételre. A jobboldalon a radikális katona, Alparslan Türkeş ezredes Nacionalista Cselekvés Pártjának ifjúsági szervezete, az Ülkücü Gençlik (Idealista Fiatalok) kegyetlenkedései híresültek el; a katonai jellegű szervezet tagjait Bozkurtlar azaz Szürke Farkasok néven ismerték. A veszélyessé vált helyzetben a hadsereg megelőző lépésként 1971. március 12-én memorandumot küldött a parlamentnek olyan kormány megválasztását követelve, mely képes azoknak a reformoknak a véghezvitelére, amire a Demirel-kormány képtelen volt. Demirel lemondott, helyére a hadsereg Nihat Erim jogászprofesszort ültette.

[LAP TETEJÉRE]

Junta uralom

Nihat Erim rövid életű miniszterelnöksége után egy évig Ferit Melen, újabb egy évig pedig Naim Talu ült a miniszterelnöki székben, az 1974-es választásokat Bülent Ecevit nyerte meg a Köztársasági Néppárt színeiben. Ecevit egyik első intézkedése a korábban elítélt forradalmárok részére amnesztia hirdetése volt. A kiszabadult radikálisok egy része újrakezdte szélsőséges tevékenységét, megalakult a Dev-Sol (Forradalmi Baloldal), melyből később terrorista DHKP/C (Forradalmi Népi felszabadító Párt/Front) lett. A marxista kurd szeparatisták megalakították a DDKO-t. A szélsőjobboldali Türkeş is visszatért az országba, és a Szürke Farkasok szervezete elkezdett felkészülni a baloldallal való összecsapásra. A hetvenes évek második felében a szélsőséges szervezetek összecsapásai egyre súlyosabbak lettek. 1977. május 1-én a Taksim téren szélsőjobboldaliak belelőttek az ünneplő tömegbe, harminckilencen haltak meg. A következő két évben további 1500 emberáldozatot követeltek a szélsőségesek támadásai. 1978-ban Kahramanmaraş városában a Szürke Farkasok és szunnita támadók 105 alevi vallású törököt gyilkoltak meg. Ecevit kénytelen-kelletlen statáriumot hirdetett ki. 1980-ban az áldozatok száma újabb háromezer fővel növekedett. A politikai indíttatású gyilkosságok egyik leghíresebb álozata a Milliyet újságírója, Abdi İpekçi volt, akinek meggyilkolásával Mehmed Ali Ağcát vádolták, aki egy évvel később rálőtt II. János Pál pápára. Az erőszakhullám végigsöpört az utcákon, már nem csak az egyetemisták, de középiskolások is fegyvert ragadtak, már azért is gyilkoltak, ha valaki a rossz újságot olvasta. A helyzetet súlyosbította Ecevit kormányának gazdaságpolitikája, melynek következtében a fogyasztói árak 1979-re 70%-kal emelkedtek. Az ország eladósodott, Ecevit hiába folyamodott további kölcsönökért, 1979 telére elfogytak az olajkészletek, országszerte nem volt fűtés a lakásokban, sőt még a kórházakban sem. Ecevit elvesztette az 1979-es választásokat, utódja Süleyman Demirel lett, aki azonnal megbízta a korábban a Világbanknál is dolgozó Turgut Özalt egy olyan program kidolgozásával, melynek célja a tönkrement török gazdaság helyreállítása volt. A lírát leértékelték, a gazdaságot megnyitották a külföldi valuta előtt. Megszorító intézkedések következtek, melyek segítségével Özal elérte, hogy a hitelezők átütemezzék a török állam adósságait. Mindezek ellenére a Demirel-kormánynak nem sikerült megfékeznie az erőszakhullámot, ráadásul nem tudtak megegyezni az ellenzékkel a köztársasági elnök személyéről. A hadsereg felszólította a politikusokat, hogy az ország érdekében működjenek együtt. Az ellenzék vezetője, Ecevit ehelyett szónoklatot intézett a munkásokhoz, hogy jöjjenek le az állványokról, „ki a küzdőtérre”. A hadsereg vezetői ezt lázadásra való felbuzdításként értelmezték. 1980. szeptember 12-én a tábornokok felfüggesztették az alkotmányt és átvették a hatalmat. Az ezt követő három évben katonai junta irányította az országot, a köztársasági elnök Kenan Evren tábornok, a miniszterelnök pedig a junta által választott Bülent Ulusu volt. A hadsereg drasztikus eszközökkel vetett véget az erőszakhullámnak. Mintegy 180 000 embert tartóztattak le, közülük 42 000-et elítéltek, 25-öt felakasztottak, több százezer lőfegyvert koboztak el. A hadsereg elkészítette az ország valaha volt leghosszabb és legrészletesebb alkotmányát. Az eddigi politikai vezetőket, pártvezetőket tíz évre eltiltották a politizálástól, bezáratták a pártok többségét. A szakszervezeteknek, egyetemeknek és minden civil szervezetnek megtiltották a politikába való bekapcsolódást. A tábornokok három új párt megalakítását engedélyezték, ezek egyike volt Turgut Özal Anyaország Pártja (ANAP), mely megnyerte az 1983-as választásokat.

[LAP TETEJÉRE]

Tugut Özal reformjai

Tugut Özal elnökségét tartják az egyik legfontosabb időszaknak az ország Atatürk utáni történelmét tekintve. A még 1980-ban indított gazdasági reformprogramnak köszönhetően a gazdaság évi 7%-os növekedést produkált, hét milliárd dollárral nőtt az export értéke, csökkent a kereskedelmi deficit, az ország megnyitotta kapuit, és a török gyárak elkezdtek exportra termelni. Özal figyelmét az infrastruktúra fejlesztésére fordította, új erőművek épültek, amik lehetővé tették az elektromos hálózat kiterjesztését a kisebb falvakra, és mindenhová elért a telefonvonal is. 1987-ben Törökország benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Gazdasági Közösséghez. Az emberi jogok tekintetében is változást hozott a korszak: korábban a junta például megtiltotta a kurd nyelv használatát és a kurd önkifejezés minden formáját, ezt a korlátozást a parlament feloldotta. Özal iszlámbarát kormánya idején egyre több mecset épült, nagyobb szerepet kapott a vallás az iskolai oktatásban, az állami televízió műsoraiban is. Ekkor indult meg a fejkendő-vita is, törvényt hoztak az iskolai kendőviselés engedélyezéséről, Evren azonban az alkotmánybíróság elé utalta a javaslatot, melyet alkotmányellenesnek minősítettek. 1989-ben rendeletileg az egyetemi rektorokra bízták, hogy engedélyezik-e a hallgatóknak fejkendő viselését az egyetem területén. 1989-ben, mikor Kenan Evren tábornok visszavonult, Özalt köztársasági elnökké választották. Elnöksége alatt Özal igyekezett jó kapcsolatot ápolni a török népekkel, gazdasági és kulturális szerződéseket kötöttek, sok ezer azeri, üzbég és türkmén egyetemista érkezett török egyetemekre és viszont. Az összefogásra a berlini fal leomlása, majd a Szovjetunió feloszlása miatt is szükség volt, hiszen a hidegháború végével Törökország katonai stratégiai fontossága is csökkent. Az öbölháború kezdetekor Özal fontosnak tartotta kifejezni, hogy Törökország kiáll NATO-szövetségesei mellett. Lezáratta az észak-iraki Kirkuktól a törökországi Ceyhanig húzódó olajvezetéket, az Irakba irányuló áruforgalmat leállította. Az amerikaiak szabadon használhatták az Adana melletti İncirlik-légitámaszpontot, ahonnan Irakot bombázták. Emiatt fennállt a veszély, hogy iraki légierő török városokat vesz célba, ennek ellenére a NATO-szövetségesek – a közvélemény legnagyobb felháborodására – semmit nem tettek a lakosság védelmében, csupán kiselejtezett harci gépeket küldtek. Az 1991-es választásokat Özal pártja elveszítette, és a politikai életbe visszatérő Süleyman Demirel alakíthatott kormányt. Özal, bár látványos eredményeket ért el, gazdaságpolitikájával növelte az ország adósságait. 1993-ban, amikor egyik külföldi útjáról hazatérve Turgut Özal szívrohamban meghalt, az ország adóssága már 56 milliárd dollár volt; tíz év alatt csaknem triplájára növekedett.

[LAP TETEJÉRE]

Törökország az EU kapujában

Törökország formálisan 1987-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Közösséghez. Törökország 1963 óta társult tagja az Európai Uniónak ('63-ban még az Európai Gazdasági Közösséggel lépett ilyen kapcsolatra, melyből az Európai Közösség, majd az EU lett), illetve 1949 óta tagja az Európa Tanácsnak. Alapítása óta tagja az 1961-ben létrehozott Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) illetve alapító tagja 1973-ban létrehozott Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (OSCE). 1992 óta társult tagja a Nyugat-európai Uniónak, 1995-ben pedig vámunióra lépett az EU-val. Az Unió Törökország csatlakozási kérelmét 1999. december 14-én, az Európai Tanács Helsinkiben tartott soros értekezletén „ismerte el” hivatalosan. A tárgyalások 2005. október 3-án kezdődtek, befejezésük - és Törökország uniós csatlakozása - pedig vélhetően még a következő évtized vége (~2020) előtt megtörténik, de leghamarabb 2013-ban.

Forrás: WIKIPÉDIA vonatkozó oldalai

[LAP TETEJÉRE]

Régiók

 

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Városok, látnivalók

[LAP TETEJÉRE]

Ankara

Az ország második legnagyobb területű városa 1923 óta a Török Köztársaság fővárosa. Atatürk tette fővárossá az addigi Isztambul helyett. Itt tartja üléseit a parlament, és itt találhatóak a további közigazgatási intézmények, minisztériumok is. Ankara csodálatos város, gyönyörű tájakkal, remek sportolási lehetőségekkel, finom ételekkel és a híres török vendégszeretettel várja minden kedves látogatóját.

 

[LAP TETEJÉRE]

Haci Bayram mecset

Az Ulus negyedben található, közvetlenül Augustus Temploma mellett; a 15. század elején épült szeldzsuk török stílusban. A 16. században Szinán tervei alapján helyreállíttották, a 18. században pedig Kütahyából származó csempével díszítették. A mecsetet Haci Bayramról, egy szúfi rend alapítójáról nevezték el, akinek sírja a mecset mellett található.

Kocatepe mecset

A 20. század végén épült, klasszikus oszmán stílusban. A mecset jellegzetessége a négy csodálatos minaret. A mecset méretéből és elhelyezkedéséből adódóan Ankara központjából, de még a külső városrészekből is jól látható.

 

[LAP TETEJÉRE]

Anıtkabir

Az emlékművet 1944 és 1953 között építették. Itt helyezték el Mustafa Kemal „Atatürk” (a törökök atyja), a Török Köztársaság alapítójának és első elnökének földi maradványait. Az épület formája egy görög szentélyre emlékeztet. Lépcsősor vezet a mauzóleum bejáratához. Az épület belsejét zöld márvány borítja, mennyezetét aranyozott mozaik fedi. Atatürk síremléke egy 40 tonnás márványdarabból áll. A mauzóleum épülete előtti téren található múzeumokban őrzik Atatürk személyes tárgyainak gyűjteményét.

[LAP TETEJÉRE]

Estergon Kalesi

Az Estergon Kalesi Esztergom várának hasonmása és kulturális központ Ankara északi kerületében. Neve magyarul azt jelenti: Esztergom vára. Az egymillió lakosú Keciören városrészben 2005 májusában adták át a kulturális központot, ami az egyik legfontosabb presztízsberuházásnak számított. Az ankarai Estergon Kalesi építése hat évig tartott, és átszámítva több milliárd forintba került. Az ötemeletes, éttermeknek és bazársornak egyaránt otthont adó építménynél a Dunát egy mesterséges tó szimbolizálja, de kialakítottak egy közel 700 méter hosszú vízesést is. A hatalmas népünnepéllyel övezett megnyitón részt vett Recep Tayyip Erdoğan török miniszterelnök, valamint kabinetjének több tagja, illetve Esztergom város is képviseltette magát. A tervek szerint a turisztikai látványosságnak szánt kulturális központban alakítják majd ki a török nyelvű világ tárgyi emlékeit gyűjtő új Etnográfiai Múzeumot. Szó van arról is, hogy itt állítsák ki az esztergomi vár egykori török zászlóját is. A Japánban restaurált hat négyzetméteres lobogót nemrégiben mutatták be a nyilvánosságnak Isztambulban. A miniszterelnök, valamint Keciören polgármestere, Turgut Altinok egyaránt azt hangsúlyozták, hogy Törökország büszkén és tisztelettel tekint vissza történelmére, így a Magyarországhoz fűződő különleges viszonyra is. Az esztergomi vár különleges szerepet tölt be a török köztudatban és kultúrában.

[LAP TETEJÉRE]

Múzeumok

[LAP TETEJÉRE]

Anatóliai Civilizációk Múzeuma (Anadolu Medeniyetleri Müzesi)

Az ankarai vár bejáratánál található, az eredetileg fedett bazárként (bedesten) funkcionáló, restaurált épületben kapott helyet többek között paleolitikus, neolitikus, hatti, hettita, fríg, római és lidiai kincsekből összeállított kiállítás. A múzeumépület restaurálási munkáinak 1968. évi végleges befejezése óta a Kursunlu Hant hivatali- és kutatóhelyiségek, könyvtár, előadóterem, laboratórium, és műhely-helyiségek birtokolják, s a Mahmut Pasa Bedestenit csak kiállítási térként használják.

[LAP TETEJÉRE]

Etnográfiai Múzeum (Etnoğrafya Müzesi)

A múzeum az Operaházzal szemben található a Talat Paşa Bulvárdon, Ulus városrészben. A török folklór bemutatása mellett szeldzsuk és oszmán időkből származó ereklyéket találunk itt.

Rahmi M. Koç múzeum

Ipari múzeum, mely a Citadella bejáratával szemben található, közel az Anatóliai Civilizációk Múzeumához. A múzeumnak helyet adó épület 1522-ben épült, és karavánszerájként funkcionált. A múzeumban közlekedés, tudományos eszközök, hajózás, orvostudomány stb. témakörökben tekinthetnek meg a látogatók kiállítási tárgyakat. A kertben ajándéküzletet, kávézót és sörözőt is találunk.

[LAP TETEJÉRE]

Függetlenségi Háború Múzeuma (Kurtuluş Savaşı Müzesi)

Az Ulus téren található, és eredetlieg a Török Köztársaság parlamentjének első épülete volt. A múzeumban a köztársaság történetét bemutató fényképsorozat mellett a köztársaság korábbi elnökeinek viaszszobrait is megtekinthetjük.

[LAP TETEJÉRE]

Isztambul

Paloták, mecsetek és kincstárak az egykori birodalmak székhelyén, két kontinens kapujában, ezer műemlék és kebabsütő között. Ez az ősi város nemcsak egy másik kultúrába, de a múltba is bepillantást nyújt. Isztambul önmagában is egy csodálatos város, mind fekvése, mind építészete, mind pedig hangulata révén, ráadásul ez az egyetlen város, amely egyszerre fekszik Európában és Ázsiában, és egyáltalán, egyszerre két kontinensen. Isztambul ugyanis nem csupán a gyönyörű Márvány-tenger partján fekszik, de egy tengerszoros - vagyis a Boszporusz és egy nagyon hosszúra nyúlt tengeröböl, az Aranyszarv is hozzájárul ahhoz, hogy páratlanak nevezzük a látványt, amely a város bármely magasabb pontjáról elénk tárul.

[LAP TETEJÉRE]

Hagia Sofia (Ayasofya)

A mecset 532-537 között épült és a különleges anyagfelhasználásnak köszönhetően eddig minden földrengést kibírt az épület, amely hatalmas területe miatt jelenleg a világon a negyedik legnagyobb templom. Nagyjából ezer évig a Hagia Szophia volt a Konstantinápolyi Patriarchátus székhelye. A Latin Császárság (1204-1261) idején a keresztesek kifosztották és római katolikus templommá alakították át. Fénykorában a templomot 80 pap, 150 diakónus, 60 aldiakónus, 160 olvasó, 25 kántor és 75 kapus szolgálta. 1453-ban Konstantinápoly eleste után az Oszmán törökök mecsetté alakították és minareteket építettek a templomhoz. Mivel az iszlám általában tiltja az emberábrázolást, a templom mozaikjait bevakolták. Az elkövetkező 500 évben Hagia Szophia volt Konstantinápoly fő mecsete. Magyar vonatkozású érdekesség, hogy a karzaton található mozaikok között Szent László királyunk lánya Piroska is szerepel, akit I. Komnenos bizánci császár fiához adtak feleségül. Az épületet a nagyközönség 1934 óta látogathatja, ekkor lett belőle múzeum.

[LAP TETEJÉRE]

Kék mecset (Ahmed szultán dzsámija)

A Kék Mecset 1609 és 1616 között épült, mind a mai napig dzsámiként funkcionál. A falakat belülről kék fajansszal borították, a szintén kék kupola átmérője 43, magassága 22,2 méter. Mivel hat minaretet építettek hozzá, elkészülte után a mekkai Nagy Mecset egy hetedik tornyot is kapott, hogy elsőbbségét megőrizze.  Építője, Mehmet aga azt a feladatot kapta: az új dzsámi egyrészt vetélytársa, másrészt afféle testvére, "ikerbolygója" legyen a Haghia Sophiának.  Habár az eredeti ablakokat acélvázas üvegekre cserélték le, a Kék Mecset belseje őrzi a klasszikus oszmán építkezés jellegét. A kupolát négy vaskos oszlop tartja, ez kevésbé elegáns, ám masszívabbnak tűnik az Ayasofia kupolájának tartópilléreinél. Az imafülkében a mekkai Kába-kő egy darabját őrzik, a szószék (mahfil) a kupolacsarnok közepén magasodik, péntekenként innen vezeti a ceremóniát az imám. Érdekesség, hogy a Kék Mecsetben lévő pulpitusról hirdették ki 1826-ban a janicsársereg megszüntetését.

[LAP TETEJÉRE]

Topkapi-palota

A palotát 1453-ban kezdték építeni, és ezt követően mintegy 400 éven keresztül folyamatosan bővítették a szultánok lakóhelyéül szolgáló épületkomplexumot. Itt található a kihallgatási terem, ahol a vendégeit fogadta a szultán vagy a rengeteg fegyverrel, ékszerrel és drága ruhákkal megtöltött kincstár is feledhetetlen élményt nyújt, de a ma már múzeumként látogatható palota legnépszerűbb helyisége a hárem, ahova eredetileg a szultánon kívül más férfi nem léphetett be, mert ez volt az elkülönített lakhely a nők számára. Többek között itt lakott az uralkodó négy főfelesége és a tetszőleges számú másodfeleség is.

[LAP TETEJÉRE]

Dolmabache-szeráj

A Dolmabahce Palota vette át a szultáni rezidencia szerepét a Topkapi Szerájtól, miután 1843 és 1856 között megépült. Elnevezése magára az épületre és a helyre utal, ahol áll, mivel egy öblöt töltöttek fel (dolma=töltött) és gyönyörű kerttel bővítették a fényűző épületegyüttest (bahce=kert), ahol megtalálható a női lakosztály (hárem), a férfiak lakrésze és az elkülönülő dísztermek. A palota szolgált az utolsó hat szultán lakhelyéül, a trónteremben tartotta a török parlament az első ülését és szintén a trónteremben található a világ legnehezebb csillárja, amely több mint 4 tonna súlyú és 750 gyertya díszíti.

[LAP TETEJÉRE]

Elsüllyedt Palota (Yerebatan Sarayı)

Isztambulban ma négy felszíni és kb. 60-65 föld alatti víztározót tartanak számon. Ezek közül az egyik legnagyobb a Yerebatan Sarnıçı, amit Justinianus császár építtetett 532-ben. A terem több, mint 8 méter magas (mély), 140 méter hosszú és 70 méter széles. A tetőt 336 darab kőből és gránitból faragott oszlop tartja. Az oszlopok 12 sorba vannak rendezve, 28 egy sorban, egymástól 4,8 méter távolságra. Két oszlop különös módon egy-egy Medusza-fejen nyugszik. A kőfejek eredete ismeretlen, és azt sem tudják, miért helyezkednek el úgy, ahogy találták őket.  A tározóba a vizet egy a városközponttól 19 km-re levő erdőből vezették ide, ehhez felhasználtak egy korábbi, Valens császár által épített vezetéket is. A ciszterna falai 4 méter szélesek és speciális vízálló anyagból építették.

[LAP TETEJÉRE]

Galata-híd

A Galata-híd eredetileg egy folyamatosan bővülő pontontákolmány volt, végső formáját a 19. században nyerte el, ám annyira tönkrement, hogy lebontották. A helyére épített új, modern átkelőt 1992 nyarán adták át a forgalomnak. Hamarosan ezt a hidat is birtokukba vették Eminönü jellegzetes figurái: a halászok, horgászok, akik hosszú horgászbotjaikkal időnként teljesen megtöltik a híd mindkét oldalát. A kisebb fogásokat - halakat, kagylókat - ott helyben megsütik, és árulják a járókelőknek.

[LAP TETEJÉRE]

Nagybazár

Valamikor a birodalom gazdasági központjának számított, ahol a messziről jött kereskedők árulták értékes portékáikat. Közel 90 utcácska van a piac területén, vigyázzunk, nehogy eltévedjünk a szinte már külön kis városnak számító épületegyüttesben. A bazárban minden megtalálható, a vásárlás során a főszabály, hogy alkudni kötelező, ezt szinte már elvárják tőlünk az árusok, hiszen az alkudozás folyamata egy kellemes színjátéknak is felfogható, ami – ha jól csináljuk – mindkét fél előnyére válik.

 

[LAP TETEJÉRE]

Héttorony (Yedikule)

A Héttorony a Márvány-tenger partján fekvő, romlásnak indult torony: hat teljesen leomlott, részben lebontották. A legrégibb torony már az ókorban állott és oly régi, mint Bizánc; Theodosius keletrómai császár kettőt építtetett mellé, és a három tornyot kőfallal vette körül. Később még 4 tornyot építettek, és innen kapta a toronycsoport az elnevezését. II. Mohamed Konstantinápoly elfoglalása után kijavíttatta a tornyokat, és nagy erőddé alakította azokat át, amely a janicsárok szállásaként, majd állambörtönül szolgált. Az idő és a földrengés a Héttoronyból csak hármat kímélt meg; az 1768-as földrengéskor további kettő omlott össze és csak egy maradt fenn, a 200 lábnyi magas úgynevezett Vértorony, amelybe azelőtt az államfoglyokat, a külföldi hatalmak képviselőit meg az előkelőbb származású hadifoglyokat zárták el. Később restaurálták, és ma szinte teljes egészében helyreállították. A magyar foglyok közül Szilágyi Mihály (Hunyadi Mátyás nagybátyja), Majláth István, Török Bálint, Bornemissza Gergely és Béldi Pál neve a legismertebb.

[LAP TETEJÉRE]

Galata-torony (Galata Kulesi)

A torony  az Aranyszarv-öböltől északra, Beyoğluban található. Az eredeti torony 528-ban épült, de az a negyedik keresztes hadjárat (1202–1204) alatt megsemmisült. Ebben az időszakban genovaiak telepedtek meg a területen, ők építették újjá 1348-ban a városfaluk csúcsaként. Az Oszmán Birodalom időszaka alatt többször is átépítették; egy időben a Mevlevi-rend (lásd még: Kerengő dervis) is használta a tornyot. 1990-ben felújították, és azóta fogadja a látogatókat. A 17. században az egyik első „repülős”, Hezarfen Ahmet Çelebi erről a toronyról rugaszkodott el, hogy a saját maga által gyártott szárnyakkal átrepülje a Boszporuszt, majd Ázsiában landoljon. Az épület a földtől számítva 61 méter magas, a tengerszint felett 140 méterig ér. Átmérője 8,95 méter, a fal vastagsága 3,75 méter. A tetején egy kávézó-étterem, valamint egy night-club is található; a teraszról kitűnő körpanoráma nyílik Isztambulra és a Boszporuszra.

[LAP TETEJÉRE]

Boszporusz-híd

A köztársaság megalakulásának 50. évfordulójára megépített, a Boszporuszon átívelő függőhidat , mely összeköti Európát Ázsiával, 1973. október 29-én nyitották meg, törökül  Boğaziçi Köprüsü-nek nevezik. Átadásakor  Európa leghosszabb, a világ negyedik leghosszabb függőhídja volt, jelenleg már 'csak' a 12. helyen áll. A híd ívének hossza 1074 méter, ehhez jön egy-egy felvezető viadukt a két oldalon, amik 231 és 255 méter hosszúak. A víz fölött 34 méter magasan van, szélessége 33,4 méter. Mindkét végén egy 165 méter magas acéltorony áll. A híd európai lába Ortaköy-nél áll, az ázsiai Beylerbeyi-nél. A hídon hatsávos autóút van, hétköznap reggeleken általában 4 sáv megy az európai irányba és kettő a másikba, délután az arány megfordul. Az első négy évben gyalogosok is járhattak a hídon, ma már azonban sem ők, sem a teherautók nem használhatják. Az átkelésért fizetni kell.

[LAP TETEJÉRE]

Maslak

Maslak Isztambul egyik mahalléja, egyben pénzügyi központja, mely adminisztratív szempontból Şişli kerületéhez (szemt) tartozik, a város európai oldalán, Beşiktaş mellett. Maslak és a szomszédos Levent Isztambul felhőkarcolóinak ad otthont. Maslak jelenlegi legnagyobb felhőkarcolója a 38 emeletes Sun Plaza, míg a legmagasabb, de még el nem készült irodaház a Diamond of Istanbul, mely három, központilag összekapcsolt toronyból fog állni, melyből a legmagasabb 53 emeletes lesz (270 m). Ez a felhőkarcoló lesz Törökország első acélépülete.

[LAP TETEJÉRE]

Izmir

Izmir az egyik legrégebbi város a Földközi-tenger partján. Évszázadokig Szmirnaként ismertek szerte a világban. Homérosz szülôhelye, Törökország harmadik legnagyobb városa, innen indultak útra Európa felé a keleti csemegékkel megrakott hajók is. A szerencsétlen település számtalan súlyos földrengést szenvedett el, ezért viszonylag kevés emlék maradt fenn épségben napjainkra.

 

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók:

A Kadifekale-erődöt (Bársony erőd) Nagy Sándor idejében, a 4. században építették a város fölé magasodó dombra. Az erődből kitűnő kilátás nyílik az Izmiri-öbölre. Aki úgy érzi, hogy nincs kedve megmászni a 200 méter magas dombot, az felmehet megnézni az épen maradt öt tornyot egy olyan történelmi jelentőségű felvonóval, amely az egyik első fizetős felvonó volt a világon. A városban érdemes megtekinteni még a római agórát, benne Poszeidon és Artemisz szobrát. Izmir különleges látnivalói közé tartozik a Kemeralti bazár illetve a környékén található számos zsidó imaház. A régi repülőtér mögött terül el a Kus Cenneti (Madármennyország) 8000 hektáros természetvédelmi területe, ahol 190 féle helyi és átvonuló madárfaj él a bokros, ligetes, zsombékos terepen, rókákkal, vaddisznókkal békés egyetértésben.

[LAP TETEJÉRE]

Antalya

A várost gyûrûként öleli körül a Taurus-hegység, ennek köszönhető a különleges éghajlat, ugyanis a hegység által körbezárt síkságon megreked a tenger felől érkező levegő. Antalya a Földközi-tenger gyöngye, a „török turizmus fővárosaként“ is emlegetik. Az i.e. I. században II. Attalosz pergamoni király elrendelte, hogy találják meg a világ legszebb táját számára: a földi paradicsomot. Miután emberei rábukkantak a helyre, Attalosz király várost építtetett és az „Attaleia“ nevet adta neki, ez később Adalia-ra, majd Antalya-ra módosult.

Forrás: WIKIPÉDIA

Yivli-minaret

A város jelképe a Yivli-minaret, amit sokan "kavicsos" minaretnek neveznek. A város minden részéből látható vörös téglából készült tornyot 1230-ban emelték, nem önálló egység, hanem az I. Alaattin Kaykübat szeldzsuk uralkodó által építtetett Ulu-dzsámi tartozéka, pedig a dzsámitól pár méterre, külön áll.

 

[LAP TETEJÉRE]

Lara Beach

A repülőtértől és a várostól nem messze található homokos, lassan mélyülő partszakasz, mely nagyon népszerű a turisták körében. Az elmúlt években rohamos fejlődésnek indult, nagy un. tematikus szállodák épülnek, hatalmas befogadóképességgel. A szállodák szomszédságában bevásárló központok is a vendégek kényelmét szolgálják.

[LAP TETEJÉRE]

Konyaalti Beach

Antalyatól nyugatra található a város másik híres strandszakasza. A parton általában a kék zászló leng, mely azt jelenti, hogy a víz tiszta. Jellemző erre a partszakaszra a változatosság: homokos, homokos/kavicsos, kavicsos partszakaszok követik egymást. A víz itt 1-2 fokkal hűvösebb, mint a Lara-i oldalon. A látvány azonban ezt kárpótolja, hiszen úgy látszik, mintha a hosszú tengerpart a Taurus hegység lábaiban veszne el.

 

[LAP TETEJÉRE]

Hadrianus-kapu

A kaput két, terméskőből épített szögletes bástya - egyik a római, a másik a szeldzsuk idők emléke - között pillantjuk meg. A két bástyát összekötő, háromnyílású, fehér márványborítású díszkaput 130-ban emelték, Hadrianus császár bevonulásának tiszteletére. A nyolc méter magas, fehér oszlopok korinthoszi stílusról árulkodnak.

[LAP TETEJÉRE]

Múzeumok

A Régészeti Múzeum a kőkortól az oszmán korig kínál bepillantást a terület gazdag történelmébe. A legkülönlegesebb látnivaló az a két festett kerámia, melynek korát i. e. 8500-5400 közé datálják. A múzeum hétfő kivételével mindennap látogatható. Az Antalya Múzeum alapítása és fejlődése is szokatlan: 1919. március 25-én, amikor az olasz csapatok megszállták Antalyát, a megszállókkal érkezett néhány régész is, akik rögvest hozzáláttak a régészeti leletek összegyűjtésének, és az olasz konzulátusra szállították a kincseket. Szulejmán Fikri Bey, egy helyi pedagógus szembeszállt az olaszokkal, akik kijelentették, hogy mindezt a kultúra nevében teszik, s kiharcolta, hogy a műtárgyakat ne szállítsák Olaszországba. A Tekeli Mehmet Pasa-mecset mellett állt egy elhagyatott kis mecset, s ez lett az Antalya Múzeum alapja. Amikor az olaszok kiürítették Antalyát, az általuk gyűjtött műkincseket itt helyezték el. Az idők során a napvilágra került műkincsek száma egyre gyarapodott, így a kiállítás anyaga folyamatosan gazdagodott. A mai Antalya Múzeum a város külterületén, a Konyaalti-parton működik, s egyike Törökország legnagyobb múzeumainak. Tizennégy kiállítóterme és egy szabadtéri csarnoka 7000 m2-t foglal el, és mintegy 5000 műkincs szerepel a tárlatokon. A raktárakban levő tárlókban pedig további 25-30 ezer műtárgy várakozik a bemutatásra. Az Atatürk Múzeumban a Török Köztársaság alapítója által használt tárgyakból rendeztek állandó kiállítást.

[LAP TETEJÉRE]

További látnivalók

Érdemes megtekinteni a szeldzsuk városfallal körbevett óvárost is. Közel van Aspendos ősi görög-római városa, mely leginkább a színházáról ismert, mely a világon az egyik legjobb állapotban fennmaradt 15.000 férőhelyes ókori színház. A lélegzetelállító Karpuz Kaldiran vízesést is érdemes meglátogatni, mely 30 méter magasból zúdul a sziklákra.

[LAP TETEJÉRE]

Bursa

Bursa tartományának székhelye, az ország negyedik legnagyobb városa. A város híres az Uludağ hegységen található síparadicsomáról, az oszmán szultánok mauzóleumairól és termékeny földjéről. Híresek a gesztenyéből készült bursai édességek és az itteni İskender kebab. Bursa a török autógyártás központja, ahová a FIAT és a Renault telepített üzemeket.  A város turisztikai szempontból is rendkívül vonzó. a közeli Uludağ-hegység síparadicsoma vonzza a külföldi vendégeket, az ókor szerelmesei pedig a közelben található Nicea városába látogathatnak el, ahol a négy bibliát egyesítették.

Forrás: WIKIPÉDIA

[LAP TETEJÉRE]

Ulu Camii (Nagy mecset)

Az Ulu Camii Bursa legnagyobb mecsete, a korai oszmán építészet egyik kiváló példája. 1396-1399 között Ali Necar építette I. Bajazid szultán parancsára. A mecset négyszög alakú, 20 kupolával rendelkezik, melyek négyszer ötös elrendezésben találhatóak és tizenkét oszlop tartja őket. A mecsethez két minaret tartozik. Belső terét 192 hatalmas falfelirat díszíti, melyeket híres iszlám kalligrafikusok készítettek. Található benne egy szökőkút (şadırvan) is, a hívők ima előtti rituális tisztálkodáshoz. A belső tér kialakítása békés, nyugodt, intim légkört teremt, ellentétben a későbbi oszmán mecsetek kialakításával (pl. Sinan munkáiban), ahol a hangsúlyt a hatalmasságra és lenyűgözésre helyezték, a birodalom erejét bizonyítandó.

[LAP TETEJÉRE]

További látnivalók:

* Uludağ Nemzeti Park
* Çekirge, Armutlu, Oylat és Gemlik melegvizű forrásai
* Armutlu, Kumla és Kurşunlu (strand)
* Prusa városfala
* İznik (Nicaea), Karacabey (Miletopolis), Mudanya (Mirlea), Mustafakemalpaşa (Kirmastı), Orhaneli     (Atranos) és Yenişehir (Neopolis) ősi városai
* Ayasofya, Koimesis, Hagios templomai
* Orhan-mecset
* Yıldırım-mecset, Yeşil-mecset, Hüdavendigar-mecset, Murát-mecset, Koca Sinan Paşa-mecset,          İshak   Paşa-mecset
* A Yıldırım-bazár
* Múzeumok: archeológiai múzeum, Atatürk-múzeum, török építészeti múzeum, iszlám művészetek múzeuma

Forrás: WIKIPÉDIA

[LAP TETEJÉRE]

Adana

A város körülbelül 20 km-re található a tengerparttól, stratégiai fontosságú, mivel a Toros-hegység keleti oldalán fekvő termékeny kilíkiai síkság legfontosabb városa. Adanában a házak lapos tetejűek, mert a forró nyári hőség idején a lakosok a háztetőkön alszanak. A terület mindig is mezőgazdasági jellegű volt, több gyümölcsfajta, pl. az őszibarack őshonos a környéken. Termesztenek még gyapotot, búzát, zabot, szőlőt, citrusféleségeket, olívabogyót és dohányt. A város iparára a textilgyártás, bőr- és gyapjúfeldolgozás a jellemző. A város nevezetes még konyhaművészetéről is: az Adana kebabról és a vörösrépából készült üdítőitalról, a şalgam-ról.

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók

Az érdekes látnivalók közé tartozik az a kőhíd, melynek egy része a 6. században, I. Justinianus bizánci császár ideje alatt épült, illetve a 782-ből származó kastély. A kőhíd a világ legrégebbi olyan hídja, melyet még mindig használnak. 1882-ben épült a Büyük Saat óratorony a város szimbóluma. Sajnos a francia megszállás ideje alatt lerombolták. 1935-ben a tornyot újjáépítették. Az óratoronynál található a Kazancılar Çarşısı bazár. A bazár területén található az 1519-ben épült Çarşı Hamamı (törökfürdő). Az óratorony környékén több régi épület és a helyi kormányzók sírjai is megtalálhatóak. A városközpontban találjuk a Bebekli Kilise-t, a Gyermekek Templomát, ami egy régi katolikus templom. A templom utcájában több régi házat is megcsodálhatunk.

Forrás: WIKIPÉDIA

Sabanci Merkez-mecset

A gigantikus mecset már messziről nézve is uralja a városképet. Kialakításában felfedezhetjük a muszlim építészet jellegzetességeit. Különlegessége, hogy Törökországban az isztambuli Kék mecseten kívül ez az adanai mecset rendelelkezik még hét minarettel.

 

Törökfürdők:

# Irmak Hamamı
# Çarşı Hamammı
# Mestenzade Hamamı
# Yeni Hamam

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Denizli

Törökország azonos nevű tartományának székhelye, az ország 25. legnagyobb városa 354 méterrel fekszik a tengerszint felett. Denizli mezőgazdasági jellegű város, ahol gyapotot, gabonaféléket, dohányt, fügét, cukorrépát, szőlőt termesztenek; juhot, baromfit és méheket tartanak. Iparára a textil-és ruhagyártás, festékgyártás a jellemző; híresek a denizli kézműves termékek, úgy mint a kerámia, a szőnyeg (halı) és szőttes (kilim).

Forrás: WIKIPÉDIA

 

Konya

Konya nem a külföldiek által látogatott turista célpont, hanem a próféta szakálldarabkája miatt a vallásos belföldiek látogatják. Nagy, fejlődő, épülő város egy ötvenezres! egyetemmel. A város látnivalói közül érdemes megtekinteni Mevlana sírját, a város legmagasabb épületeként számon tartott irodaépületet, a Selçuklu Kulesi-t (Szeldzsuk torony); a citadellát és az Aladdin mecsetet.

 

Forrás: WIKIPÉDIA

[LAP TETEJÉRE]

Gasztronómia

A török konyha jellegzetes sokoldalúsága szemet gyönyörködtető látványával, formavilágával, az étkezések ünnepélyes atmoszférájával, egész életen át tartó gasztronómiai élményt jelent. A hagyományos ételek elkészítési módjának öröksége a modern nagyvárosi konyhák lüktetésével keveredve, tökéletes ízharmóniát alkotva, kiváló fűszerezés alkalmazásával egy sajátos kultúra kialakulásához vezetett. Konyhájuk kitűnő ízvilágát az országot érintő tengerek kínálta halfajtákon és az egymást váltó pompás gabonaföldeken, gyümölcsligeteken kívül az időjárás és a mediterrán klíma biztosítja.

[LAP TETEJÉRE]

Receptek

[LAP TETEJÉRE]

Adana Kebab

Hozzávalók:
- 8 db hosszúkás paprika
-1 teáskanál kömény
-1 teáskanál csípős pirospaprika
-1 teáskanál pirospaprika
-1 csokor petrezselyem
-1 közepes fej vöröshagyma
-4 paradicsom
-1/2 kg darált bárányhús.
-só
-pide
-lapos nyársak

Elkészítés:

Egy tálban összekeverjük a darálthúst a fűszerekkel, és az apróra vágott hagymával, majd 10 percig pihentetjük.
Előkészítjük a nyársakat, majd a húst 8-10 adagra osztva, minden darabot hosszúkásra formálva (mint a virsli) a beolajozott nyársakra húzzuk.
A megtisztitott paradicsomot és paprikát félbe vágva a nyársak végeire tesszük.
A nyársakat a parázs fölött gyakran forgatva egyenletesen megsütjük.
A megsült kebabot a petrezselyemmel díszítve pidén tálaljuk.

[LAP TETEJÉRE]

Döner Kebab

Hozzávalók:

2 kg borjú vagy bárányhús, hagymalé, só, bors, olaj

Elkészítés:

60 dkg húsból darált húst készítünk. A maradék húst a hártyáktól megtisztítjuk és egy éjszakára hagymaléből, sóval, borssal, olajjal készített lében megpácoljuk. Ezután a speciális hosszú függőleges nyársakra húzzuk a húst, szorosan egymásra fektetve, a hússzeletek közötti részt pedig a darált hússal töltjük ki. Az így elkészített nyárson lévő hús szorosan összepréselődik. Hagymalével megkenjük és kezdődhet a sütés.

A függőlegesen elhelyezett nyársak lassan forgásnak indulnak a grillsütőben, melynek az egyik oldala nyitott. (Régen természetesen faszénparázzsal fűtött sütőt használtak.) Éles késsel a külső megsült részeket függőleges, egészen vékony szeletekben folyamatosan levágjuk. A döner kebabot nyers hagymakarikákkal, paradicsommal, erős paprikával, zöldsalátával kenyérlepényen tálalják.

[LAP TETEJÉRE]

Falafel

Hozzávalók:
44 dkg csicseriborsó
1 kis fej vöröshagyma
1 tojás
2 ek aprított petrezselyem
2 gerezd fokhagyma
2 mk őrölt koriander
2 mk őrölt kömény
1 tk sütőpor
olaj

Elkészítés:

A csicseriborsót átválogatjuk és megmossuk, majd négy-ötszörös mennyiségû hideg vízbe áztatjuk néhány órára vagy akár egész éjszakára. Másnap leszûrjük, jól lecsöpögtetjük, majd turmixgépben finomra õröljük. Hozzáadjuk a tojást, a finomra vágott vöröshagymát, az összenyomott fokhagymagerezdeket, a petrezselymet, a köményt, 1 evõkanál vizet és a sütõport. További 10 másodpercig turmixoljuk, amíg durva masszát kapunk.
Lefedve 30 percig pihentetjük. A falafelmassza púpozott evõkanálnyi adagjaiból gömböket formálunk, és kézzel kinyomjuk belõlük a fölösleges folyadékot. Mély, vastag aljú edényben közepes lángon felhevítjük az olajat. A falafelgolyókat nagy kanállal óvatosan az olajba tesszük, 3-4 percig sütjük õket. Amelyik aranybarnára sült, azt szűrõkanállal óvatosan kiszedjük az olajból.

[LAP TETEJÉRE]

Gözleme

Hozzávalók:
# 60 dkg liszt
# 1,5 dkg só
# 5,5 g élesztőpor
# pici cukor
# 3 dl víz
# 1,2 dl olaj
# 6,5 dkg vaj

Elkészítés:

Egy nagyobb edénybe, kelesztő tálba beleszitáljuk a liszt négyötöd részét. Rászórjuk a sót, majd alaposan összekeverjük. Az élesztőt a cukorral egy kisebb tálban óvatosan összekeverjük, majd egy negyed bögre langyos vizet adunk hozzá. A liszt közepén készítsünk egy kis mélyedést, azután öntsük bele az élesztős masszát, végül pedig fedjük be egy kevés liszttel. Várjunk 10 percig, amíg egy kicsit megdagad. Miután kicsit kiemelkedett az élesztős massza a lisztből, öntsük bele a maradék vizet, majd erőteljesen dagasszuk legalább 5 percig, vagy amíg közepesen lágy tésztát kapunk. Fedjük le, tegyük meleg helyre kelni. Ehhez legalább egy óra szükséges, a tésztának kétszeres méretűre kell dagadnia. A megkelt tésztát tegyük lisztezett gyúródeszkára. Osszuk tíz egyforma részre, ezekből formázzunk kis vekniket. A tíz veknit sodrófával 3 milliméter vastagságúra, köralakúra nyújtsuk ki, egy ecset segítségével kenjük meg vékonyan olajjal. A tészta felén oszlassuk el a tölteléket (ez tetszőleges lehet, leggyakrabban spenótos vagy birkahúsból készült tölteléket használnak). Ezután hajtsunk félbe a tésztát, majd a széleket alaposan nyomkodjuk össze, nehogy sütés közben kifolyjon a töltelék.
Forrósítsunk fel egy palacsintasütőt vagy egy öntöttvas serpenyőt, vajazzuk ki, majd mindkét felén süssük meg ropogósra.

[LAP TETEJÉRE]

Halva (Helva)

Ehhez a különleges - egy kicsit túl tömény - keleti édességhez pirított szezámmagot, mandulát és pisztáciát kevernek össze mézzel vagy olvasztott cukorral a vendégszerető készítők. S hogy miért vendégszeretők? Mert az iszlám világban az édesség ajándékozása, illetve családi és baráti körben a teázás melletti közös csemegézés nemcsak a kulináris élvezetek non plus ultrája, hanem a kölcsönös tisztelet és összetartozás kifejezése. Ezért ha valakit külföldi üzleti partnere meglep egy-két szeletnyi tömör gyönyörrel, az semmiképpen se hivatkozzon reform étrendjére vagy szigorú diétájára, hanem boldog és széles mosollyal fogadja el az ajándékot.

Hozzávalók: 25 dkg gríz, 10 dkg margarin, 2 evőkanálnyi étolaj, fél pohár tej, fél pohár víz, 25 dkg kristálycukor, 5 dkg fenyomag

Elkészítési módja:

A margarint egy fazékban felolvasztjuk, beleöntjük az olajat és hozzáadjuk a grízt és a fenyomagot. Kis lángon kevergetve 20 percig pirítjuk, addig amíg a magvak megbarnulnak. A vízzel elegyített tejet felforraljuk, s a megpirult magokhoz hozzáadjuk.

[LAP TETEJÉRE]

Baklava

Hozzávalók:
225dkg sózatlan olvasztott vaj
400gramm pörkölt,darált mandula
1 1/2 teákanál fahéj
1/2 bögre kristálycukor
700gramm réteslap

A sziruphoz:
3 bögre Kristálycukor
1 1/2 bögre víz
1 rúd fahéj
1 darabka narancs vagy citromhéj
1 evökanál méz

Elkészítés:

Olvaszd meg a vajat, majd tedd félre!
A mandulát keverd össze a fahéjjal és a cukorral! Vajjal kenj ki egy tepsit, egy réteslapot fektess az edény aljára úgy,hogy az oldlán lelógjon. Kend meg az olvasztott vajjal, majd tegyél rá még egy réteslapot! Még 8 lappal ismételd ezt! A mandulás keveréket böségesen szórd rá a réteslapra, majd folytasd a réteslapok és a töltelék rétegezését. Minden réteslap után egy réteg mandula jöjjön,míg el nem fogy a keverék.
Réteslapot rakj a tetejére,ügyelj arra hogy a legfelsöt jól kend be vajjal!
Hosszában vágd csíkokra!
Majd ha ez megsült, öntsd rá a hideg szirupot és vágd rombusz alakúra!
Szirup készítése:
A hozzávalókat tedd lábasba és forrald fel! Vedd kisebb lángra a gázt és fözd még 10-15 percig! Hagyd kihülni,majd öntsd a tésztára!

 

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos

[LAP TETEJÉRE]

Külképviseletek

[LAP TETEJÉRE]

Magyarország törökországi nagykövetsége

Cím: Macaristan Cumhuriyeti Büyükelciligi, Sancak Mahallesi, Layos Kosut Caddesi No.2., / Kahire Caddesi No. 30., 06650 Yildiz, Cankaya, ANKARA

Előhívó: (00)-(90)-(312)

Telefon: 442-2273

Ügyelet: (00)-(90)-(533)-699-3694

Fax: 441-5049

Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Szabó István

E-mail: mission.ank@kum.hu

Honlap:http://www.mfa.gov.hu/emb/ankara

[LAP TETEJÉRE]

Ankara Konzuli hivatal

Cím: Macaristan Cumhuriyeti Büyükelciligi, Sancak Mahallesi, Layos Kosut Caddesi No.2., / Kahire Caddesi No. 30., 06650 Yildiz, Cankaya, ANKARA

Előhívó: (00)-(90)-(312)

Telefon: 442-2273

Ügyelet:(00)-(90)-(533)-699-3694

Fax: 438-9219

Konzul: Torma Tamás

E-mail: mission.ank@kum.hu

Ügyfélfogadás: hétfőtől péntekig: 9.00-12.00

Konzuli kerület: Adana, Adiyaman, Agri, Aksaray, Amasya, Ankara, Antalya, Ardahan, Artvin, Bartin, Batman, Bayburt, Bingöl, Bitlis, Bolu, Burdur, Cankiri, Corum, Diyarbakir, Düzce, Elazig, Erzincan, Erzurum, Eskisehir, Gaziantep, Giresun, Gümüshane, Hakkari, Hatay, Icel (Mersin), Igdir, Isparta, Kahramanmaras, Karabük, Karaman, Kars, Kastamonu, Kayseri, Kilis, Kirikkale, Kirsehir, Konya, Malatya, Mardin, Mus, Nevsehir, Nigde, Ordu, Osmaniye, Rize, Samsun, Sanliurfa, Siirt, Sinop, Sirnak, Sivas, Tokat, Trabzon, Tunceli, Van, Yozgat, Zonguldak, valamint Azerbajdzsán teljes területe 

Honlap: -

[LAP TETEJÉRE]

Istanbul Főkonzulátus

Cím: METROCITY Millenium A Blok, Büyükdere Cad. No. 171, 1. LEVENT - 34330 ISTANBUL

Előhívó:(00)-(90)-(212)

Telefon: 344-1265, 344-1266, 344-1267 (magyar idő szerint: 08.00 - 15.30)

Ügyelet: (00)-(90)-(533)-375-8715

Fax: 344-1269 (hivatal), 344-1270 (konzuli iroda)

Főkonzul: Székelyné Németh Mária

Konzul:dr. Udovecz Ákos (vízum ügyek), dr. Molnár Petronella (érdekvédelem)

E-mail: mission.ist@kum.hu

Ügyfélfogadás: vízumkérelmek beadás - hétfőtől péntekig: 9.00-12.00; vízumkiadás - hétfőtő péntekig: 13.00-14.00; egyéb ügyek - előzetes egyeztetés szerint

Honlap: http://www.mfa.gov.hu/cons/istanbul

Konzuli kerület: Afyon, Aydin, Balikesir, Bilecik, Bursa, Canakkale, Denizli, Edirne, Isztambul, Izmir, Kirklareli, Kocaeli, Kütahya, Manisa, Mugla, Sakarya, Tekirdag, Usak, Yalova.

[LAP TETEJÉRE]

Törökország magyarországi nagykövetsége

Cím: 1062 Budapest, Andrássy út 123.

Előhívó: -

Telefon: 06-1-344-5025, 344-5026, 344-5027, 344-5028, 344-5029

Fax: 06-1-344-5143, konzuli osztály 341-0456

E-mail: budapest@turkishembassy.hu

Honlap: -

[LAP TETEJÉRE]

Beutazás

[LAP TETEJÉRE]

Vízum

Magyar állampolgár megfelelő anyagi fedezet és vízum birtokában léphet be Törökországba. Határon felvett vízum  esetében az útlevélnek a belépéstől számított legalább 30 napig érvényesnek kell lennie. A budapesti török nagykövetségen kiállított turista vízum a kért időtartamra, de legfeljebb 90 napos tartózkodásra jogosít. A beutazó vízum díja 9000.- Ft. A Törökországon átutazó magyar állampolgárok átutazó vízumot is válthatnak. Az egyszeri átutazó vízum 9000 Ft-ba kerül és 7 nap tartózkodásra jogosít. A kétszeri átutazó vízum 9000 Ft és kétszer 7 nap tartózkodásra jogosít. A vízumkérelemhez érvényes útlevelet és egy fényképet kell mellékelni. A vízumügyintézés általában egy napig tart. A magyar állampolgárok a török határállomásokon is felvehetik a vízumot, beleértve a többszöri belépésre jogosító vízumot is. A határokon kiállított vízum díja 20 EUR vagy 30 USD, és 30 napos tartózkodásra jogosít. A turista vízummal belépő külföldi állampolgárok a vízumban meghatározott tartózkodási időt nem léphetik túl, és nem igényelhetnek más célú tartózkodásra (munkavállalási stb.) jogosító tartózkodási engedélyt. A török fél az áruforgalom lebonyolításának könnyítését szem előtt tartva, a magyar tehergépkocsi-vezetőknek az alábbi, egy évig érvényes vízumokat állítja ki:

* egyszeri belépésre, 15 napi tartózkodásra jogosító beutazó vízum (9.000 Ft);
* egyszeri belépésre, 7 napi tartózkodásra jogosító tranzitvízum (9.000 Ft);
* kétszeri belépésre, belépésenként 7 napi tartózkodásra jogosító tranzitvízum (15.000 Ft);
* többszöri belépésre, belépésenként 15 napi tartózkodásra jogosító beutazó vízum (A kérelemhez csatolni kell a szállító vállalat levelét - 45.000 Ft).

A magyar gépkocsivezetők vízumaikat csak a budapesti Török Nagykövetségen vehetik fel. Ezek a vízumok 24 óra alatt elkészülnek. A fentiekhez hasonló feltételekkel üzletemberek részére üzleti vízum is kiállítható. A beutazó vízum ez esetben 30 napos tartózkodásra jogosít. A többszöri belépésre jogosító vízum kérelméhez a kiküldő cég levele mellett csatolni kell egy török vállalkozás meghívólevelét is. Ez utóbbi vízumfajta elbírálási ideje 1-2 hónap. Az ország elhagyásakor, a vízumban meghatározott tartózkodási idő túllépése esetén, a túltartózkodással arányos, jelentős nagyságú pénzbírságra kell számítani. Amennyiben a túltartózkodás ténye rendőri ellenőrzés során derül ki, az idegenrendészeti szabályoknak megfelelően a külföldi állampolgár kitoloncolása rendelhető el. A Törökországba gépkocsival érkező külföldi útlevelében regisztrálják a gépjármű beléptetését. A regisztrálás a tulajdonos, vagy a jármű vezetőjének útlevelébe történik. Annak az útlevélnek a tulajdonosa, akinek az úti okmányába a gépjárművet bejegyezték, csak a gépkocsival, vagy más esetben a vámhatóságok külön engedélyével hagyhatja el az ország területét. Az idegenrendészeti törvény értelmében tartózkodási engedély kérelmezése esetén be kell mutatni a Török Köztársaság külképviseletén kiállított speciális vízumot. A kérelem kedvező elbírálása esetén a tartózkodási engedélyt először egy évre, a második, a harmadik és a negyedik kérelmezéskor két éves időtartamra, ezt követően öt éves ciklusokra hosszabbítja meg a török hatóság. A hozzátartozóknak a kérelmezővel megegyező ideig állítható ki a tartózkodási engedély. Török állampolgárral kötött házasság esetén a férfiaknak először egy évre, ezt követően két alkalommal két évre, majd ötéves időtartamokra hosszabbítják meg a tartózkodási engedélyt. A nők az első alkalommal két évre, ezt követően már öt éves ciklusokra kaphatnak tartózkodási engedélyt. Az elváltak - nemtől függetlenül - minimum öt éves házassági kapcsolat után, ötévenként hosszabbítandó tartózkodási engedélyre jogosultak.

[LAP TETEJÉRE]

Közlekedés

[LAP TETEJÉRE]

Autóval

A gépkocsival érkezőknek az európaitól jelentősen eltérő helyi vezetési szokásokra kell számítaniuk, amelyekhez az alkalmazkodás még a rutinos vezetők számára is több időt és óvatosságot igényel. A vezetők sokszor megszegik a közlekedési szabályokat. A közlekedés ritmusának felvétele ugyanakkor veszélyekkel is jár, mert a külföldiek szabálytalanságait a török hatóságok kevésbé tolerálják. Hosszú utakon – autópályán – a gyors és nagy forgalom miatt kerüljük az út melletti leállást, pihenésre lehetőleg parkolókat válasszunk. A gépkocsiban látható helyen soha ne hagyjunk csomagokat, illetve egyéb értéktárgyakat. A magyar forgalmi rendszámú gépjárművek kötelező gépjármű-felelősség biztosításának területi hatálya Törökországra is kiterjed, tehát autóval történő ideutazás esetén kötelező a zöldkártya kiváltása. A török szabályok szerint a gépkocsival érkező külföldi útlevelébe bejegyzik a gépkocsi rendszámát és a gépkocsi külön igazoló lapot is kap, amelyet meg kell őrizni az országból történő kilépés időpontjáig.

Sebességkorlátok:

Lakott területen: 50km/h
Országúton: 90km/h
Autópályán: 100km/h

Törökország úthálózata fejlett, jelzésekkel megfelelően ellátott. Az útirányjelző táblák könnyen követhetőek. Az autópályák minősége kiváló, az egyéb utak az ország nyugati részén - a nagy mértékű útépítéseknek köszönhetően - szintén tökéletesek. A keleti területeken előfordulnak úthibák, azonban ezeket kivétel nélkül "Egyenetlen úttest", illetve a hibák mértékétől függően 30 / 50 km/h sebességkorlátozó táblákkal jelzik. A hibák nagyságára jellemző - bár ez személyautók vonatkozásában nem mérvadó -, hogy Defivel sehol nem kellett lelassítani a 110 km/h körüli utazósebességről, annak ellenére, hogy kíméljük az előtte álló hosszú miatt. Az utak meglehetősen szélesek, gyakran leállósáv is tartozik hozzájuk, és csak egyes - arányaiban nagyon rövid - hegyi szakaszokon szűkülnek le 2x1 sávra. Az utak mennyiségéhez és szélességéhez képest, valamint talán az üzemanyagáraknak köszönhetően a helyközi forgalom csekély, és főként teherautókból áll. A nagyobb városokban gyakoriak a dugók. Általánosságban elmondható a török sofőrök jól vezetnek, nem türelmetlenek, figyelnek egymásra és előzékenyek - de nem feleslegesen udvariaskodók - a közlekedés többi részvevőjével szemben. A gyalogosok jogait (zebra, elsőbbség kanyarodás esetén) elismerik. A szabályok értelmezése viszonylag rugalmasan történik, a sebesség jelentős túllépése nem jellemző.

Benzinkutak az ország egész területén sűrűn találhatók.
Az üzemanyagárak sajnos rendkívül magasak. Egy liter gázolaj ~320 Ft (2,1-2,2 YTL, Mo: 235 Ft/l) volt 2007 februárjában, a benzin pedig még drágább.

Közlekedési rendőrök felszereltsége modern, a néhány éves autókban rendszerint menet közbeni sebesség mérésre is alkalmas berendezés is található. Az igazoltatás az autópálya kapukat követően - főként teherautók esetén - előfordulhat. Szabályosan közlekedő külföldi rendszámú személyautót soha nem láttunk, hogy megállítottak volna. Szabálysértés esetén (pl. sebesség túllépés) a bírság kis szerencsével és jó indokkal (pl. török líra hiánya) elkerülhető.

A határátlépés magyar rendszámú autóval egyszerű és könnyen követhető, ráadásul a határőrök is nagyon segítőkészek. Az autóhoz nemzetközi biztosítást igazoló zöldkártyát kérhetnek, illetve az autó rendszámát a sofőr útlevelében rögzítik.

Autópálya:

Az autópályadíj megfizetése kapuknál történik. Néhány példa az árakra 2007-ből: Edirne-Istanbul: 6 YTL, Istanbul-Gerede: 12 YTL, Átkelés a Boszporuszon: 4 YTL (csak Ázsia irányában kell fizetni)

-Az autópályák és a két Boszporusz-híd csak Európából Ázsiába haladva - díjköteles
Néhány díjtétel személygépkocsira, lakókocsira:
- Ediren - Isztambul: 1 500 000 TRI
- Isztambul - Bolu: 1 500 000 TRI
- Biszporusz-híd: 1 000 000 TRL

A díjakat csak török krában lehet fizetni!

Taxi

Taxi szolgálat - a taxik túlnyomó része taxaméterrel felszerelt, ezek esetében nincs is probléma. A taxi várakozóhelyek nagy részén fel vannak tüntetve az árak az egyes uticélokhoz.

[LAP TETEJÉRE]

Busszal

A busz közlekedés Törökországban a legmegfelelőbb közlekedési forma. Busszal szinte mindenhová eljuthat az ember, ahová csak szükséges. Az buszok jól felszereltek, többnyire légkondícionálóval vannak ellátva.Különös lehet számunkra de némelyikükben dohányozni is szabad. A jegyet vásárolni közvetlenül az autóbusz megállóban vagy a sofőrnél lehet. A távolsági tömegközlekedésben a vezető szerepet az autóbuszok játszák. Törökországban nincs központi, állami autóbusz-társaság, helyette rengeteg, magánkézben működő céget találunk óriási választékban, akik különböző komfortfokozatú járműveikkel különböző árakon szállítják az utasokat. Autóbusszal szinte bárhonnan bárhová eljuthatunk, akár átszállás nélkül is. A legtöbb társaság igyekszik színvonalas szolgáltatást nyújtani, így például sok helyen ingyenesen szolgálnak fel üdítőket, rágcsálnivalót és frissítő kendőket a modern, légkondícionált buszok fedélzetén.

A kisebb falvak között a közlekedés folyamatosságát a dolmuşok biztosítják. Ezek körülbelül 20 fő szállítására alkalmas, kötött útvonalú kisbuszok, melyek városon belül is közlekednek, és általában bárhol leinthetők illetve megállíthatók.

[LAP TETEJÉRE]

Vonattal

A vonattal való utazás nem ajánlatos több okból sem. Egyik a vonat infrastruktúra,mely finoman szólva kevésbé kiépitettnek mondható. Másik a megbízhatóság. Ezalatt arra gondolok hogy rengetegszer fordulnak elő késések. A harmadik és végül a legutolsó a vonatok állpota. Elöregedett, kocsikkal fogunk találkozni melyekben nem biztos hogy otthonosan fogjuk magunkat érezni.

A törökországi vasúti pályák a Török Államvasutak (Türkiye Devlet Demir Yolları – TCDD) kezelésében vannak. Az üzemelés alatt álló hossz jelenleg 8697 kilométer, mely az ország nagyságához képest európai szemmel ritka hálózatot alkot. A normál nyomtávú pályák elmúlt évekbeli nagyszabású villamosításának köszönhetően mára a felsővezetékkel ellátott szakaszok hossza 2336 km. A nagyvasúti közlekedésen túl, a hagyományos városi kötöttpályás közlekedési eszközök, a metró, és villamoshálózatok kiépítése is előtérbe került. A városok lélekszámához viszonyítva a városi kötöttpályás közlekedés hosszát, a török nagyvárosok európai szinten igen alacsony értéket mutatnak fel, 250-300 ezer főre jut egy km városi kötöttpályás hálózat.

Törökország 2009-ben csatlakozott azoknak az országoknak a csoportjához, melyek nagysebességű vasutakat üzemeltet. Az új vonal az ország két legnagyobb városát, politikai illetve gazdasági központjait összekötő Ankara-Isztambul vonal átadott szakasza 245 km hosszú (Eskişehirig tart), ezzel az út - könnyebbik - fele el is készült. A Boszporusszal való kapcsolat két éven belül várható, és ezzel megfeleződik a menetidő, 2011-re pedig egy Boszporusz alatti vasúti alagút is elkészülhet. A szerelvények csúcssebessége eléri a 252 km/h-át.

[LAP TETEJÉRE]

Repülővel

Törökországnak körülbelül 118 repülőtere van, a legnagyobb az isztambuli Atatürk nemzetközi repülőtér. A belföldi légiközlekedést három légitársaság, az állami THY, a magánkézben lévő Onur Air és Atlasjet bonyolítja. A nemzetközi forgalmat jobbára a THY viszi, de a magántársaságok is nyitnak a külföldi piac felé. A három nagy légitársaságon kívül léteznek még kisebb, főleg a turizmust kiszolgáló, charterjáratokat üzemeltető légitársaságok is, mint a Pegasus Airlines vagy a Saga Airlines.

A Turkish Airlines (törökül: Türk Hava Yolları) (THY) Törökország nemzeti légitársasága, melynek központja Isztambulban található. A társaság indít járatokat Európába, a Közel-Keletre, a Távol-Keletre, Észak-Afrikába, Dél-Afrikába és az Amerikai Egyesült Államokba. A Turkish Airlines bázisrepülőtere az isztambuli Atatürk nemzetközi repülőtér (IST), másodlagos forgalmi bázisa az ankarai Esenboga nemzetközi repülőtér (ESB) valamint az isztambuli Sabiha Gökçen nemzetközi repülőtér (SAW). Flottája 98 repülőgéppel rendelkezik.

A malév kínálata:

http://www.malev.hu/utikalauz/torokorszag/isztambul/repulojegy

A török légitársaság honlapja

http://www.thy.com/

[LAP TETEJÉRE]

Bank, posta, telefon

Bank

Számos kereskedelmi bank képviselteti magát az ország területén, így szabadon válogathatunk a pénzfelvételi lehetőségek közül.

Isztambul:

Citibank Atm
Sarıyer, 34330 Pınar, Turkey - 0212 288 7700

Garanti Bankası Atm-barbaros Plaza Eğitim Müdürlüğü‎
Beşiktaş, 34349 Dikilitaş, Turkey

Citibank Atm
Kadıköy, 34718 Acıbadem, Turkey

Ankara:

Türkiye iş Bankası Atm
Çankaya, 06800 Ortadoğu, Turkey

Ziraat Bankası Atm
Altındağ, 06250 Anafartalar, 06250, Turkey

Akbank Atm
Altındağ, 06430 Hacı Bayram, Turkey

Posta

Isztambul:

http://www.emporis.com/en/wm/bu/?id=centralpostoffice-istanbul-turkey

 

[LAP TETEJÉRE]

Telefon

Ország hívószám: +90

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos telefonszámok

Törökországban az alábbi segélyhívószámok működnek:

* Közlekedési rendőrség (trafik polisi): 154
* Rendőrség (polis): 155
* Csendőrség (jandarma): 156
* Mentők (ambulans): 112
* Tűzoltóság (itfaiye): 110

További hasznos telefonszámok:

* Telefonos tudakozó: 118
* Postai tudakozó: 161

[LAP TETEJÉRE]

Vásárlás

Törökország a vásárlások szerelmeseinek paradicsoma. Mindegyik turisztikai nyaralóhelyen találhat fedett bazárt, az ún. bedesztánt, sok száz bódéval, amelyek a legkülönfélébb árukat kínálják. Ne álljon rá azonban rögtön az első árra, amelyet az eladó először felajánl. Az alkudozás elmaradhatatlan része a vásárlásnak és az eladók meg is sértődnek, ha nem áll rá az alkudozásra. Emlékezzen rá, hogy az üzletelők az árakat a nemzetiség, és az Ön kinézete alapján határozzák meg. Ha márkás öltözéke lesz, akkor sokkal magasabb árakat fognak mondani. Egyszerűen csak erős idegekkel kell rendelkezni! Soha ne alkudjon étteremben vagy hotelokban, ezeken a helyeken már tényleg nem alkalmas.

[LAP TETEJÉRE]

Fizetőeszköz

A hivatalos pénznem az Új török líra (YTL), amely az eredeti török hat nullás lírát váltotta fel. Egy török líra 100 kurus. Fizethet euróval és amerikai dollárral is. A hitel kártyákat és a csekkeket a jobb üzletekben elfogadják, de az utazási csekkekre előnytelen árfolyamot adnak. A pénzt átválthatja bankban (hétvégén általában zárva tartanak), a postán, a hotelban vagy utazási irodákban. A bankautomaták gyakoriak, de csak lírában adnak ki készpénzt. Csehországban és Európa legtöbb országában a lírákat nem lehet beváltani, és nem rendelkeznek semmilyen értékkel, ezért ajánlatos csak a szükséges összeget átváltani.

[LAP TETEJÉRE]

Ajándékok

A Törökországból behozható legkedveltebb ajándékok közé tartoznak egyértelműen Anatóliában kézzel szőtt szőnyegek. Áruk a mérettől, mintától és az anyag minőségétől függően változik. Következő nagy csábítás a réztermékek és a kerámia. A nők nagyon fognak örülni a minőségi ruhák és az eredeti színes cipők vásárlásának. Szintén olcsóbban lehet hozzájutni Törökországban az aranyhoz és az ékszerekhez. Abban az esetben, ha a bódés elárusítóknál vásárol, figyeljen az eredetükre. Ne bízzon az eladó által kiállított speciális eredetiség - bizonyítványban sem. Az ínyencek biztos örömüket lelik a legkülönbözőbb fűszerek, kiváló kávé és dohány kínálatában. Ha vízipipa vásárlásáról gondolkodik, akkor döntse ezt el még Törökországban. Az itteni áruk körülbelül egyharmada a magyar áraknak, és a dohánykínálat majdnem végtelen. Ha a ruhásszekrényében szívesen látna bőrt vagy csak egyszerűen örömöt akar szerezni egy bőrtáskával, akkor Törökországban biztos, hogy tud majd választani.

[LAP TETEJÉRE]

Jellemző árak

A török árak összehasonlíthatóak a magyar árakkal. A célállomástól és az éttermi felszereltségtől függően alakulnak. Az éttermi ebéd elég olcsón megrendelhető. Törökországban szintén megéri beszerezni a gyümölcsöt és a zöldséget. A minőségükről rossz szó sem eshet, és az áruk tényleg nagyon alacsony.

kenyér- 0,13 euro
sajt 100 g - 0,60 euro
tej 1 l - 1 euro
vaj 250 g - 0,60 euro
tojás 10 ks - 0,80 euro
gyümölcsjoghurt - 0,45 euro
sonka 100 g - 1,10 euro
bor 0,75 l - 2 euro
palackozott víz 1,5 l - 0,30 euro
sör 0,5 l - 0,80 euro
paprika 1 kg - 0,60 euro
paradicsom 1 kg - 0,60 euro
burgonya 1 kg - 0,40 euro
gyümölcs 1 kg - 1 euro
éttermi vacsorai - 6 euro
kebab -1 adag - 0,80 euro
kávé - 1,50 euro
gombóc fagylalt - 0,50 euro
képeslap bélyeggel - 0,50 euro

[LAP TETEJÉRE]

Biztonság

Az utóbbi években egyre népszerűbbé váló égei-tengeri és földközi-tengeri üdülőhelyek nyugati mércével mérve is magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtanak az oda látogatóknak. A turisták által gyakran látogatott helyeken jelen vannak a zsebtolvajok is, ezért mindenki vigyázzon értékeire. A költőpénzt célszerű több helyen tartani, és körültekintően helyezzük el az úti okmányokat is. Az itt tartózkodás alatt óvatosan kell fogadni az idegenek ismerkedési, barátkozási ajánlatait. Különösen az isztambuli bazár környékén ne fogadjunk el teázásra, ebédre szóló meghívást, mert több alkalommal előfordult már, hogy a gyanútlan külföldit ételbe, italba kevert bódító szerrel elkábították, majd kifosztották Gyakoriak a robbantások  és a terrortámadások. Mindenképpen alaposan, elővigyázatosan készüljünk fel az utazásra. Figyeljünk oda hogy meg ne sértsük a helyi vallási szent helyeket öltözködésünkkel!

[LAP TETEJÉRE]

Kisszótár

Általános kifejezések

Jó reggelt!	Günaydın!
Jó napot!	Iyi günler!
Jó estét!	Iyi akşamlar!
Kérem	Bunu sormak
Köszönöm	Bunun için teşekkür ederim demek
Mennyibe kerül?	Ne kadar maliyeti?
Milyen messze van?	Ne kadar o?
Igen	Evet
Nem	Değil
Beszél ön angolul?	İngilizce biliyor musunuz?

[LAP TETEJÉRE]

Számok

1	bir
2	iki
3	üç
4	dört
5	beş
6	altı
7	yedi
8	sekiz
9	dokuz
10	on

 

[LAP TETEJÉRE]