ÁLLAMFORMA:	köztársaság
FŐVÁROS:	Ankara
TERÜLET:	780.580 km²
NÉPESSÉG:	70.586.256 fő
HIVATALOS NYELV:	török
PÉNZNEM:	török líra
GÉPKOCSIJELZÉS:	TR
IDŐZÓNA:	EET (UTC+2)

[LAP TETEJÉRE]

Természeti

Keletröl nyugat felé haladva zord, hófedte hegyekkel találkozunk, ahol hosszú a tél; fennsíkokkal, ahol a tavasz a vadvirágok túláradó böségével, a zúgó hegyipatakok lenyügözö gazdagságával lép a hüvös magashegyi nyárba; azután dombvonulatok és sztyeppék következnek, búzatáblák húzódnak ameddig csak a szem ellát, s a felkelö nap arany, ibolya és bársonyszürke fénybe burkolja a meredek sziklákat. Elbüvölö "tündérkérményes" tájak váltakoznak barlangokkal teli hegyoldalakkal, dúsan zöldellö hegyvonulatok között meleg, termékeny völgyek bújnak meg, amelyek az Égei-tenger horgolt csipkéhez hasonlítható partjáig nyúlnak. A sarkvidék és az esöerdö kivételével minden évszak, minden topográfiai és természeti alakzat fellelhetö ebben az országban. Nézzünk meg egy másik, ezúttal észak -déli keresztmetszetet. Észak-anatóliai hegyektöl körüvett dió-, kukorica- és teaültetvények díszlenek a párás langyosmeleg fekete tengeri partokon (Ön is bizonyára naponta többször fog teát inni, hiszen a teaivásnak Törökorstágban szertartása van). Legelökkel tarkított meredek hágókon hegyi utak kanyarognak, lélegzetelállító kilátást nyújva a Fekete tenger gazdag vízi- és víz alatti világára, majd a déli lejtökön elterülö gyümölcsültetvényeken át a hatalmas Konya-síkságba torkollanak. A Toros hegységet sürü fenyöerdök, kusza tüskés bokrosok, a Földközi-tengernél babér és origano csejék borítják. Kelet felé, Szíria északi határához közel banán - és gyapotültetvények terülnek el. Ez Törökország legelhagyatottabb vidéke. Itt megfigyelhetik a föld gazdag formavilágát, melyet az egymást követö civilizációk és a természet alakított ki. Egyszóval: alig pár óra utazás és máris más és más a környezet, a hömérséklet, a tengerszint feletti magasság, a növényzet és az állatvilág. A tájhárom kontinens, Európa, Ázsia és Afrika jegyeit viseli magán. A török természet fajgazdagsága minden más országét túlszárnyalja az északi félteke 40. szélességi fokán. Ez kétségtelenül arra vezethetö vissza, hogy itt különösen sokféle állatfaj keveredett, mielött a földtörténet során a kontinensek elváltak egymástól. A vándormadarak évi kétszeri volulása az évszakok váltakozására emlékeztet. Magávalragadó látványt nyújtanak az isztambuli Camlica-dombon megpihenö feczke- és gólyarajok. Az Égei-tenger és Földközitenger folyóvölgyeiben flamingók fészkelnek.

[LAP TETEJÉRE]

Kulturális

 

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Ankara

Az ország második legnagyobb területű városa 1923 óta a Török Köztársaság fővárosa. Atatürk tette fővárossá az addigi Isztambul helyett. Itt tartja üléseit a parlament, és itt találhatóak a további közigazgatási intézmények, minisztériumok is. Ankara csodálatos város, gyönyörű tájakkal, remek sportolási lehetőségekkel, finom ételekkel és a híres török vendégszeretettel várja minden kedves látogatóját.

 

[LAP TETEJÉRE]

Haci Bayram mecset

Az Ulus negyedben található, közvetlenül Augustus Temploma mellett; a 15. század elején épült szeldzsuk török stílusban. A 16. században Szinán tervei alapján helyreállíttották, a 18. században pedig Kütahyából származó csempével díszítették. A mecsetet Haci Bayramról, egy szúfi rend alapítójáról nevezték el, akinek sírja a mecset mellett található.

Kocatepe mecset

A 20. század végén épült, klasszikus oszmán stílusban. A mecset jellegzetessége a négy csodálatos minaret. A mecset méretéből és elhelyezkedéséből adódóan Ankara központjából, de még a külső városrészekből is jól látható.

 

[LAP TETEJÉRE]

Anıtkabir

Az emlékművet 1944 és 1953 között építették. Itt helyezték el Mustafa Kemal „Atatürk” (a törökök atyja), a Török Köztársaság alapítójának és első elnökének földi maradványait. Az épület formája egy görög szentélyre emlékeztet. Lépcsősor vezet a mauzóleum bejáratához. Az épület belsejét zöld márvány borítja, mennyezetét aranyozott mozaik fedi. Atatürk síremléke egy 40 tonnás márványdarabból áll. A mauzóleum épülete előtti téren található múzeumokban őrzik Atatürk személyes tárgyainak gyűjteményét.

[LAP TETEJÉRE]

Estergon Kalesi

Az Estergon Kalesi Esztergom várának hasonmása és kulturális központ Ankara északi kerületében. Neve magyarul azt jelenti: Esztergom vára. Az egymillió lakosú Keciören városrészben 2005 májusában adták át a kulturális központot, ami az egyik legfontosabb presztízsberuházásnak számított. Az ankarai Estergon Kalesi építése hat évig tartott, és átszámítva több milliárd forintba került. Az ötemeletes, éttermeknek és bazársornak egyaránt otthont adó építménynél a Dunát egy mesterséges tó szimbolizálja, de kialakítottak egy közel 700 méter hosszú vízesést is. A hatalmas népünnepéllyel övezett megnyitón részt vett Recep Tayyip Erdoğan török miniszterelnök, valamint kabinetjének több tagja, illetve Esztergom város is képviseltette magát. A tervek szerint a turisztikai látványosságnak szánt kulturális központban alakítják majd ki a török nyelvű világ tárgyi emlékeit gyűjtő új Etnográfiai Múzeumot. Szó van arról is, hogy itt állítsák ki az esztergomi vár egykori török zászlóját is. A Japánban restaurált hat négyzetméteres lobogót nemrégiben mutatták be a nyilvánosságnak Isztambulban. A miniszterelnök, valamint Keciören polgármestere, Turgut Altinok egyaránt azt hangsúlyozták, hogy Törökország büszkén és tisztelettel tekint vissza történelmére, így a Magyarországhoz fűződő különleges viszonyra is. Az esztergomi vár különleges szerepet tölt be a török köztudatban és kultúrában.

[LAP TETEJÉRE]

Múzeumok

[LAP TETEJÉRE]

Anatóliai Civilizációk Múzeuma (Anadolu Medeniyetleri Müzesi)

Az ankarai vár bejáratánál található, az eredetileg fedett bazárként (bedesten) funkcionáló, restaurált épületben kapott helyet többek között paleolitikus, neolitikus, hatti, hettita, fríg, római és lidiai kincsekből összeállított kiállítás. A múzeumépület restaurálási munkáinak 1968. évi végleges befejezése óta a Kursunlu Hant hivatali- és kutatóhelyiségek, könyvtár, előadóterem, laboratórium, és műhely-helyiségek birtokolják, s a Mahmut Pasa Bedestenit csak kiállítási térként használják.

[LAP TETEJÉRE]

Etnográfiai Múzeum (Etnoğrafya Müzesi)

A múzeum az Operaházzal szemben található a Talat Paşa Bulvárdon, Ulus városrészben. A török folklór bemutatása mellett szeldzsuk és oszmán időkből származó ereklyéket találunk itt.

Rahmi M. Koç múzeum

Ipari múzeum, mely a Citadella bejáratával szemben található, közel az Anatóliai Civilizációk Múzeumához. A múzeumnak helyet adó épület 1522-ben épült, és karavánszerájként funkcionált. A múzeumban közlekedés, tudományos eszközök, hajózás, orvostudomány stb. témakörökben tekinthetnek meg a látogatók kiállítási tárgyakat. A kertben ajándéküzletet, kávézót és sörözőt is találunk.

[LAP TETEJÉRE]

Függetlenségi Háború Múzeuma (Kurtuluş Savaşı Müzesi)

Az Ulus téren található, és eredetlieg a Török Köztársaság parlamentjének első épülete volt. A múzeumban a köztársaság történetét bemutató fényképsorozat mellett a köztársaság korábbi elnökeinek viaszszobrait is megtekinthetjük.

[LAP TETEJÉRE]

Isztambul

Paloták, mecsetek és kincstárak az egykori birodalmak székhelyén, két kontinens kapujában, ezer műemlék és kebabsütő között. Ez az ősi város nemcsak egy másik kultúrába, de a múltba is bepillantást nyújt. Isztambul önmagában is egy csodálatos város, mind fekvése, mind építészete, mind pedig hangulata révén, ráadásul ez az egyetlen város, amely egyszerre fekszik Európában és Ázsiában, és egyáltalán, egyszerre két kontinensen. Isztambul ugyanis nem csupán a gyönyörű Márvány-tenger partján fekszik, de egy tengerszoros - vagyis a Boszporusz és egy nagyon hosszúra nyúlt tengeröböl, az Aranyszarv is hozzájárul ahhoz, hogy páratlanak nevezzük a látványt, amely a város bármely magasabb pontjáról elénk tárul.

[LAP TETEJÉRE]

Hagia Sofia (Ayasofya)

A mecset 532-537 között épült és a különleges anyagfelhasználásnak köszönhetően eddig minden földrengést kibírt az épület, amely hatalmas területe miatt jelenleg a világon a negyedik legnagyobb templom. Nagyjából ezer évig a Hagia Szophia volt a Konstantinápolyi Patriarchátus székhelye. A Latin Császárság (1204-1261) idején a keresztesek kifosztották és római katolikus templommáalakították át. Fénykorában a templomot 80 pap, 150 diakónus, 60 aldiakónus, 160 olvasó, 25 kántor és 75 kapus szolgálta. 1453-ban Konstantinápoly eleste után az Oszmán törökök mecsetté alakították és minareteket építettek a templomhoz. Mivel az iszlám általában tiltja az emberábrázolást, a templom mozaikjait bevakolták. Az elkövetkező 500 évben Hagia Szophia volt Konstantinápoly fő mecsete. Magyar vonatkozású érdekesség, hogy a karzaton található mozaikok között Szent László királyunk lánya Piroska is szerepel, akit I. Komnenos bizánci császár fiához adtak feleségül. Az épületet a nagyközönség 1934 óta látogathatja, ekkor lett belőle múzeum.

[LAP TETEJÉRE]

Kék mecset (Ahmed szultán dzsámija)

A Kék Mecset 1609 és 1616 között épült, mind a mai napig dzsámiként funkcionál. A falakat belülről kék fajansszal borították, a szintén kék kupola átmérője 43, magassága 22,2 méter. Mivel hat minaretet építettek hozzá, elkészülte után a mekkai Nagy Mecset egy hetedik tornyot is kapott, hogy elsőbbségét megőrizze.  Építője, Mehmet aga azt a feladatot kapta: az új dzsámi egyrészt vetélytársa, másrészt afféle testvére, "ikerbolygója" legyen a Haghia Sophiának.  Habár az eredeti ablakokat acélvázas üvegekre cserélték le, a Kék Mecset belseje őrzi a klasszikus oszmán építkezés jellegét. A kupolát négy vaskos oszlop tartja, ez kevésbé elegáns, ám masszívabbnak tűnik az Ayasofia kupolájának tartópilléreinél. Az imafülkében a mekkai Kába-kő egy darabját őrzik, a szószék (mahfil) a kupolacsarnok közepén magasodik, péntekenként innen vezeti a ceremóniát az imám. Érdekesség, hogy a Kék Mecsetben lévő pulpitusról hirdették ki 1826-ban a janicsársereg megszüntetését.

[LAP TETEJÉRE]

Topkapi-palota

A palotát 1453-ban kezdték építeni, és ezt követően mintegy 400 éven keresztül folyamatosan bővítették a szultánok lakóhelyéül szolgáló épületkomplexumot. Itt található a kihallgatási terem, ahol a vendégeit fogadta a szultán vagy a rengeteg fegyverrel, ékszerrel és drága ruhákkal megtöltött kincstár is feledhetetlen élményt nyújt, de a ma már múzeumként látogatható palota legnépszerűbb helyisége a hárem, ahova eredetileg a szultánon kívül más férfi nem léphetett be, mert ez volt az elkülönített lakhely a nők számára. Többek között itt lakott az uralkodó négy főfelesége és a tetszőleges számú másodfeleség is.

[LAP TETEJÉRE]

Dolmabache-szeráj

A Dolmabahce Palota vette át a szultáni rezidencia szerepét a Topkapi Szerájtól, miután 1843 és 1856 között megépült. Elnevezése magára az épületre és a helyre utal, ahol áll, mivel egy öblöt töltöttek fel (dolma=töltött) és gyönyörű kerttel bővítették a fényűző épületegyüttest (bahce=kert), ahol megtalálható a női lakosztály (hárem), a férfiak lakrésze és az elkülönülő dísztermek. A palota szolgált az utolsó hat szultán lakhelyéül, a trónteremben tartotta a török parlament az első ülését és szintén a trónteremben található a világ legnehezebb csillárja, amely több mint 4 tonna súlyú és 750 gyertya díszíti.

[LAP TETEJÉRE]

Elsüllyedt Palota (Yerebatan Sarayı)

Isztambulban ma négy felszíni és kb. 60-65 föld alatti víztározót tartanak számon. Ezek közül az egyik legnagyobb a Yerebatan Sarnıçı, amit Justinianus császár építtetett 532-ben. A terem több, mint 8 méter magas (mély), 140 méter hosszú és 70 méter széles. A tetőt 336 darab kőből és gránitból faragott oszlop tartja. Az oszlopok 12 sorba vannak rendezve, 28 egy sorban, egymástól 4,8 méter távolságra. Két oszlop különös módon egy-egy Medusza-fejen nyugszik. A kőfejek eredete ismeretlen, és azt sem tudják, miért helyezkednek el úgy, ahogy találták őket.  A tározóba a vizet egy a városközponttól 19 km-re levő erdőből vezették ide, ehhez felhasználtak egy korábbi, Valens császár által épített vezetéket is. A ciszterna falai 4 méter szélesek és speciális vízálló anyagból építették.

[LAP TETEJÉRE]

Galata-híd

A Galata-híd eredetileg egy folyamatosan bővülő pontontákolmány volt, végső formáját a 19. században nyerte el, ám annyira tönkrement, hogy lebontották. A helyére épített új, modern átkelőt 1992 nyarán adták át a forgalomnak. Hamarosan ezt a hidat is birtokukba vették Eminönü jellegzetes figurái: a halászok, horgászok, akik hosszú horgászbotjaikkal időnként teljesen megtöltik a híd mindkét oldalát. A kisebb fogásokat - halakat, kagylókat - ott helyben megsütik, és árulják a járókelőknek.

[LAP TETEJÉRE]

Nagybazár

Valamikor a birodalom gazdasági központjának számított, ahol a messziről jött kereskedők árulták értékes portékáikat. Közel 90 utcácska van a piac területén, vigyázzunk, nehogy eltévedjünk a szinte már külön kis városnak számító épületegyüttesben. A bazárban minden megtalálható, a vásárlás során a főszabály, hogy alkudni kötelező, ezt szinte már elvárják tőlünk az árusok, hiszen az alkudozás folyamata egy kellemes színjátéknak is felfogható, ami – ha jól csináljuk – mindkét fél előnyére válik.

 

[LAP TETEJÉRE]

Héttorony (Yedikule)

A Héttorony a Márvány-tenger partján fekvő, romlásnak indult torony: hat teljesen leomlott, részben lebontották. A legrégibb torony már az ókorban állott és oly régi, mint Bizánc; Theodosius keletrómai császár kettőt építtetett mellé, és a három tornyot kőfallal vette körül. Később még 4 tornyot építettek, és innen kapta a toronycsoport az elnevezését. II. Mohamed Konstantinápoly elfoglalása után kijavíttatta a tornyokat, és nagy erőddé alakította azokat át, amely a janicsárok szállásaként, majd állambörtönül szolgált. Az idő és a földrengés a Héttoronyból csak hármat kímélt meg; az 1768-as földrengéskor további kettő omlott össze és csak egy maradt fenn, a 200 lábnyi magas úgynevezett Vértorony, amelybe azelőtt az államfoglyokat, a külföldi hatalmak képviselőit meg az előkelőbb származású hadifoglyokat zárták el. Később restaurálták, és ma szinte teljes egészében helyreállították. A magyar foglyok közül Szilágyi Mihály (Hunyadi Mátyás nagybátyja), Majláth István, Török Bálint, Bornemissza Gergely és Béldi Pál neve a legismertebb.

[LAP TETEJÉRE]

Galata-torony (Galata Kulesi)

A torony  az Aranyszarv-öböltől északra, Beyoğluban található. Az eredeti torony 528-ban épült, de az a negyedik keresztes hadjárat (1202–1204) alatt megsemmisült. Ebben az időszakban genovaiak telepedtek meg a területen, ők építették újjá 1348-ban a városfaluk csúcsaként. Az Oszmán Birodalom időszaka alatt többször is átépítették; egy időben a Mevlevi-rend (lásd még: Kerengő dervis) is használta a tornyot. 1990-ben felújították, és azóta fogadja a látogatókat. A 17. században az egyik első „repülős”, Hezarfen Ahmet Çelebi erről a toronyról rugaszkodott el, hogy a saját maga által gyártott szárnyakkal átrepülje a Boszporuszt, majd Ázsiában landoljon. Az épület a földtől számítva 61 méter magas, a tengerszint felett 140 méterig ér. Átmérője 8,95 méter, a fal vastagsága 3,75 méter. A tetején egy kávézó-étterem, valamint egy night-club is található; a teraszról kitűnő körpanoráma nyílik Isztambulra és a Boszporuszra.

[LAP TETEJÉRE]

Boszporusz-híd

A köztársaság megalakulásának 50. évfordulójára megépített, a Boszporuszon átívelő függőhidat , mely összeköti Európát Ázsiával, 1973. október 29-én nyitották meg, törökül  Boğaziçi Köprüsü-nek nevezik. Átadásakor  Európa leghosszabb, a világ negyedik leghosszabb függőhídja volt, jelenleg már 'csak' a 12. helyen áll. A híd ívének hossza 1074 méter, ehhez jön egy-egy felvezető viadukt a két oldalon, amik 231 és 255 méter hosszúak. A víz fölött 34 méter magasan van, szélessége 33,4 méter. Mindkét végén egy 165 méter magas acéltorony áll. A híd európai lába Ortaköy-nél áll, az ázsiai Beylerbeyi-nél. A hídon hatsávos autóút van, hétköznap reggeleken általában 4 sáv megy az európai irányba és kettő a másikba, délután az arány megfordul. Az első négy évben gyalogosok is járhattak a hídon, ma már azonban sem ők, sem a teherautók nem használhatják. Az átkelésért fizetni kell.

[LAP TETEJÉRE]

Maslak

Maslak Isztambul egyik mahalléja, egyben pénzügyi központja, mely adminisztratív szempontból Şişli kerületéhez (szemt) tartozik, a város európai oldalán, Beşiktaş mellett. Maslak és a szomszédos Levent Isztambul felhőkarcolóinak ad otthont. Maslak jelenlegi legnagyobb felhőkarcolója a 38 emeletes Sun Plaza, míg a legmagasabb, de még el nem készült irodaház a Diamond of Istanbul, mely három, központilag összekapcsolt toronyból fog állni, melyből a legmagasabb 53 emeletes lesz (270 m). Ez a felhőkarcoló lesz Törökország első acélépülete.

[LAP TETEJÉRE]

Izmir

Izmir az egyik legrégebbi város a Földközi-tenger partján. Évszázadokig Szmirnaként ismertek szerte a világban. Homérosz szülôhelye, Törökország harmadik legnagyobb városa, innen indultak útra Európa felé a keleti csemegékkel megrakott hajók is. A szerencsétlen település számtalan súlyos földrengést szenvedett el, ezért viszonylag kevés emlék maradt fenn épségben napjainkra.

 

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók:

A Kadifekale-erődöt (Bársony erőd) Nagy Sándor idejében, a 4. században építették a város fölé magasodó dombra. Az erődből kitűnő kilátás nyílik az Izmiri-öbölre. Aki úgy érzi, hogy nincs kedve megmászni a 200 méter magas dombot, az felmehet megnézni az épen maradt öt tornyot egy olyan történelmi jelentőségű felvonóval, amely az egyik első fizetős felvonó volt a világon. A városban érdemes megtekinteni még a római agórát, benne Poszeidon és Artemisz szobrát. Izmir különleges látnivalói közé tartozik a Kemeralti bazár illetve a környékén található számos zsidó imaház. A régi repülőtér mögött terül el a Kus Cenneti (Madármennyország) 8000 hektáros természetvédelmi területe, ahol 190 féle helyi és átvonuló madárfaj él a bokros, ligetes, zsombékos terepen, rókákkal, vaddisznókkal békés egyetértésben.

[LAP TETEJÉRE]

Antalya

A várost gyûrûként öleli körül a Taurus-hegység, ennek köszönhető a különleges éghajlat, ugyanis a hegység által körbezárt síkságon megreked a tenger felől érkező levegő. Antalya a Földközi-tenger gyöngye, a „török turizmus fővárosaként“ is emlegetik. Az i.e. I. században II. Attalosz pergamoni király elrendelte, hogy találják meg a világ legszebb táját számára: a földi paradicsomot. Miután emberei rábukkantak a helyre, Attalosz király várost építtetett és az „Attaleia“ nevet adta neki, ez később Adalia-ra, majd Antalya-ra módosult.

Yivli-minaret

A város jelképe a Yivli-minaret, amit sokan "kavicsos" minaretnek neveznek. A város minden részéből látható vörös téglából készült tornyot 1230-ban emelték, nem önálló egység, hanem az I. Alaattin Kaykübat szeldzsuk uralkodó által építtetett Ulu-dzsámi tartozéka, pedig a dzsámitól pár méterre, külön áll.

 

[LAP TETEJÉRE]

Lara Beach

A repülőtértől és a várostól nem messze található homokos, lassan mélyülő partszakasz, mely nagyon népszerű a turisták körében. Az elmúlt években rohamos fejlődésnek indult, nagy un. tematikus szállodák épülnek, hatalmas befogadóképességgel. A szállodák szomszédságában bevásárló központok is a vendégek kényelmét szolgálják.

[LAP TETEJÉRE]

Konyaalti Beach

Antalyatól nyugatra található a város másik híres strandszakasza. A parton általában a kék zászló leng, mely azt jelenti, hogy a víz tiszta. Jellemző erre a partszakaszra a változatosság: homokos, homokos/kavicsos, kavicsos partszakaszok követik egymást. A víz itt 1-2 fokkal hűvösebb, mint a Lara-i oldalon. A látvány azonban ezt kárpótolja, hiszen úgy látszik, mintha a hosszú tengerpart a Taurus hegység lábaiban veszne el.

 

[LAP TETEJÉRE]

Hadrianus-kapu

A kaput két, terméskőből épített szögletes bástya - egyik a római, a másik a szeldzsuk idők emléke - között pillantjuk meg. A két bástyát összekötő, háromnyílású, fehér márványborítású díszkaput 130-ban emelték, Hadrianus császár bevonulásának tiszteletére. A nyolc méter magas, fehér oszlopok korinthoszi stílusról árulkodnak.

[LAP TETEJÉRE]

Múzeumok

A Régészeti Múzeum a kőkortól az oszmán korig kínál bepillantást a terület gazdag történelmébe. A legkülönlegesebb látnivaló az a két festett kerámia, melynek korát i. e. 8500-5400 közé datálják. A múzeum hétfő kivételével mindennap látogatható. Az Antalya Múzeum alapítása és fejlődése is szokatlan: 1919. március 25-én, amikor az olasz csapatok megszállták Antalyát, a megszállókkal érkezett néhány régész is, akik rögvest hozzáláttak a régészeti leletek összegyűjtésének, és az olaszkonzulátusra szállították a kincseket. Szulejmán Fikri Bey, egy helyi pedagógus szembeszállt az olaszokkal, akik kijelentették, hogy mindezt a kultúra nevében teszik, s kiharcolta, hogy a műtárgyakat ne szállítsák Olaszországba. A Tekeli Mehmet Pasa-mecset mellett állt egy elhagyatott kis mecset, s ez lett az Antalya Múzeum alapja. Amikor az olaszok kiürítették Antalyát, az általuk gyűjtött műkincseket itt helyezték el. Az idők során a napvilágra került műkincsek száma egyre gyarapodott, így a kiállítás anyaga folyamatosan gazdagodott. A mai Antalya Múzeum a város külterületén, a Konyaalti-parton működik, s egyike Törökország legnagyobb múzeumainak. Tizennégy kiállítóterme és egy szabadtéri csarnoka 7000 m2-t foglal el, és mintegy 5000 műkincs szerepel a tárlatokon. A raktárakban levő tárlókban pedig további 25-30 ezer műtárgy várakozik a bemutatásra. Az Atatürk Múzeumban a Török Köztársaság alapítója által használt tárgyakból rendeztek állandó kiállítást.

[LAP TETEJÉRE]

További látnivalók

Érdemes megtekinteni a szeldzsuk városfallal körbevett óvárost is. Közel van Aspendos ősi görög-római városa, mely leginkább a színházáról ismert, mely a világon az egyik legjobb állapotban fennmaradt 15.000 férőhelyes ókori színház. A lélegzetelállító Karpuz Kaldiran vízesést is érdemes meglátogatni, mely 30 méter magasból zúdul a sziklákra.

[LAP TETEJÉRE]

Bursa

Bursa tartományának székhelye, az ország negyedik legnagyobb városa. A város híres az Uludağ hegységen található síparadicsomáról, az oszmán szultánok mauzóleumairól és termékeny földjéről. Híresek a gesztenyéből készült bursai édességek és az itteni İskender kebab. Bursa a török autógyártás központja, ahová a FIAT és a Renault telepített üzemeket.  A város turisztikai szempontból is rendkívül vonzó. a közeli Uludağ-hegység síparadicsoma vonzza a külföldi vendégeket, az ókor szerelmesei pedig a közelben található Nicea városába látogathatnak el, ahol a négy bibliát egyesítették.

[LAP TETEJÉRE]

Ulu Camii (Nagy mecset)

Az Ulu Camii Bursa legnagyobb mecsete, a korai oszmán építészet egyik kiválópéldája. 1396-1399 között Ali Necar építette I. Bajazid szultán parancsára. A mecset négyszög alakú, 20 kupolával rendelkezik, melyek négyszer ötös elrendezésben találhatóak és tizenkét oszlop tartja őket. A mecsethez két minaret tartozik. Belső terét 192 hatalmas falfelirat díszíti, melyeket híres iszlám kalligrafikusok készítettek. Található benne egy szökőkút (şadırvan) is, a hívők ima előtti rituális tisztálkodáshoz. A belső tér kialakítása békés, nyugodt, intim légkört teremt, ellentétben a későbbi oszmán mecsetek kialakításával (pl. Sinan munkáiban), ahol a hangsúlyt a hatalmasságra és lenyűgözésre helyezték, a birodalom erejét bizonyítandó.

[LAP TETEJÉRE]

További látnivalók:

* Uludağ Nemzeti Park
* Çekirge, Armutlu, Oylat és Gemlik melegvizű forrásai
* Armutlu, Kumla és Kurşunlu (strand)
* Prusa városfala
* İznik (Nicaea), Karacabey (Miletopolis), Mudanya (Mirlea), Mustafakemalpaşa (Kirmastı), Orhaneli     (Atranos) és Yenişehir (Neopolis) ősi városai
* Ayasofya, Koimesis, Hagios templomai
* Orhan-mecset
* Yıldırım-mecset, Yeşil-mecset, Hüdavendigar-mecset, Murát-mecset, Koca Sinan Paşa-mecset,          İshak   Paşa-mecset
* A Yıldırım-bazár
* Múzeumok: archeológiai múzeum, Atatürk-múzeum, török építészeti múzeum, iszlám művészetek múzeuma

[LAP TETEJÉRE]

Adana

A város körülbelül 20 km-re található a tengerparttól, stratégiai fontosságú, mivel a Toros-hegység keleti oldalán fekvő termékeny kilíkiai síkság legfontosabb városa. Adanában a házak lapos tetejűek, mert a forró nyári hőség idején a lakosok a háztetőkön alszanak. A terület mindig is mezőgazdasági jellegű volt, több gyümölcsfajta, pl. az őszibarack őshonos a környéken. Termesztenek még gyapotot, búzát, zabot, szőlőt, citrusféleségeket, olívabogyót és dohányt. A város iparára a textilgyártás, bőr- és gyapjúfeldolgozás a jellemző. A város nevezetes még konyhaművészetéről is: az Adana kebabról és a vörösrépából készült üdítőitalról, a şalgam-ról.

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók

Az érdekes látnivalók közé tartozik az a kőhíd, melynek egy része a 6. században, I. Justinianus bizánci császár ideje alatt épült, illetve a 782-ből származó kastély. A kőhíd a világ legrégebbi olyan hídja, melyet még mindig használnak. 1882-ben épült a Büyük Saat óratorony a város szimbóluma. Sajnos a francia megszállás ideje alatt lerombolták. 1935-ben a tornyot újjáépítették. Az óratoronynál található a Kazancılar Çarşısı bazár. A bazár területén található az 1519-ben épült Çarşı Hamamı (törökfürdő). Az óratorony környékén több régi épület és a helyi kormányzók sírjai is megtalálhatóak. A városközpontban találjuk a Bebekli Kilise-t, a Gyermekek Templomát, ami egy régi katolikus templom. A templom utcájában több régi házat is megcsodálhatunk.

Sabanci Merkez-mecset

A gigantikus mecset már messziről nézve is uralja a városképet. Kialakításában felfedezhetjük a muszlim építészet jellegzetességeit. Különlegessége, hogy Törökországban az isztambuli Kék mecseten kívül ez az adanai mecset rendelelkezik még hét minarettel.

 

Törökfürdők:

# Irmak Hamamı
# Çarşı Hamammı
# Mestenzade Hamamı
# Yeni Hamam

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Denizli

Törökország azonos nevű tartományának székhelye, az ország 25. legnagyobb városa 354 méterrel fekszik a tengerszint felett. Denizli mezőgazdasági jellegű város, ahol gyapotot, gabonaféléket, dohányt, fügét, cukorrépát, szőlőt termesztenek; juhot, baromfit és méheket tartanak. Iparára a textil-és ruhagyártás, festékgyártás a jellemző; híresek a denizli kézműves termékek, úgy mint a kerámia, a szőnyeg (halı) és szőttes (kilim).

 

 

Konya

Konya nem a külföldiek által látogatott turista célpont, hanem a próféta szakálldarabkája miatt a vallásos belföldiek látogatják. Nagy, fejlődő, épülő város egy ötvenezres! egyetemmel. A város látnivalói közül érdemes megtekinteni Mevlana sírját, a város legmagasabb épületeként számon tartott irodaépületet, a Selçuklu Kulesi-t (Szeldzsuk torony); a citadellát és az Aladdin mecsetet.

 

[LAP TETEJÉRE]

Közlekedés

 

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Autó

Sebességkorlátok:

Lakott területen: 50km/h

Országúton: 90km/h

Autópályán: 100km/h

Törökország úthálózata fejlett, jelzésekkel megfelelően ellátott. Az útirányjelző táblák könnyen követhetőek. Az autópályák minősége kiváló, az egyéb utak az ország nyugati részén - a nagy mértékű útépítéseknek köszönhetően - szintén tökéletesek. A keleti területeken előfordulnak úthibák, azonban ezeket kivétel nélkül "Egyenetlen úttest", illetve a hibák mértékétől függően 30 / 50 km/h sebességkorlátozó táblákkal jelzik. A hibák nagyságára jellemző - bár ez személyautók vonatkozásában nem mérvadó -, hogy Defivel sehol nem kellett lelassítani a 110 km/h körüli utazósebességről, annak ellenére, hogy kíméljük az előtte álló hosszú miatt. Az utak meglehetősen szélesek, gyakran leállósáv is tartozik hozzájuk, és csak egyes - arányaiban nagyon rövid - hegyi szakaszokon szűkülnek le 2x1 sávra. Az autópályadíj megfizetése kapuknál történik. Néhány példa az árakra 2007-ből: Edirne-Istanbul: 6 YTL, Istanbul-Gerede: 12 YTL, Átkelés a Boszporuszon: 4 YTL (csak Ázsia irányában kell fizetni) Az utak mennyiségéhez és szélességéhez képest, valamint talán az üzemanyagáraknak köszönhetően a helyközi forgalom csekély, és főként teherautókból áll. A nagyobb városokban gyakoriak a dugók. Általánosságban elmondható a török sofőrök jól vezetnek, nem türelmetlenek, figyelnek egymásra és előzékenyek - de nem feleslegesen udvariaskodók - a közlekedés többi részvevőjével szemben. A gyalogosok jogait (zebra, elsőbbség kanyarodás esetén) elismerik. Ott tartózkodásunk alatt közlekedési balesetet - egy felborult kamion kivételével - nem láttunk. A szabályok értelmezése viszonylag rugalmasan történik, a sebesség jelentős túllépése nem jellemző.

Benzinkutak az ország egész területén sűrűn találhatók.

Az üzemanyagárak sajnos rendkívül magasak. Egy liter gázolaj ~320 Ft (2,1-2,2 YTL, Mo: 235 Ft/l) volt 2007 februárjában, a benzin pedig még drágább.

Közlekedési rendőrök felszereltsége modern, a néhány éves autókban rendszerint menet közbeni sebesség mérésre is alkalmas berendezés is található. Az igazoltatás az autópálya kapukat követően - főként teherautók esetén - előfordulhat. Szabályosan közlekedő külföldi rendszámú személyautót soha nem láttunk, hogy megállítottak volna. Szabálysértés esetén (pl. sebesség túllépés) a bírság kis szerencsével és jó indokkal (pl. török líra hiánya) elkerülhető.

[LAP TETEJÉRE]

Taxi

Taxi szolgálat - a taxik túlnyomó része taxaméterrel felszerelt, ezek esetében nincs is probléma. A taxi várakozóhelyek nagy részén fel vannak tüntetve az árak az egyes uticélokhoz.

 

[LAP TETEJÉRE]

Busz

 

A távolsági tömegközlekedésben a vezető szerepet az autóbuszok játszák. Törökországban nincs központi, állami autóbusz-társaság, helyette rengeteg, magánkézben működő céget találunk óriási választékban, akik különböző komfortfokozatú járműveikkel különböző árakon szállítják az utasokat. Autóbusszal szinte bárhonnan bárhová eljuthatunk, akár átszállás nélkül is. A legtöbb társaság igyekszik színvonalas szolgáltatást nyújtani, így például sok helyen ingyenesen szolgálnak fel üdítőket, rágcsálnivalót és frissítő kendőket a modern, légkondícionált buszok fedélzetén. A kisebb falvak között a közlekedés folyamatosságát a dolmuşok biztosítják. Ezek körülbelül 20 fő szállítására alkalmas, kötött útvonalú kisbuszok, melyek városon belül is közlekednek, és általában bárhol leinthetők illetve megállíthatók.

[LAP TETEJÉRE]

Vonat

A törökországi vasúti pályák a Török Államvasutak (Türkiye Devlet Demir Yolları – TCDD) kezelésében vannak. Az üzemelés alatt álló hossz jelenleg 8697 kilométer, mely az ország nagyságához képest európai szemmel ritka hálózatot alkot. A normál nyomtávú pályák elmúlt évekbeli nagyszabású villamosításának köszönhetően mára a felsővezetékkel ellátott szakaszok hossza 2336 km.

A nagyvasúti közlekedésen túl, a hagyományos városi kötöttpályás közlekedési eszközök, a metró, és villamoshálózatok kiépítése is előtérbe került. A városok lélekszámához viszonyítva a városi kötöttpályás közlekedés hosszát, a török nagyvárosok európai szinten igen alacsony értéket mutatnak fel, 250-300 ezer főre jut egy km városi kötöttpályás hálózat.

Törökország 2009-ben csatlakozott azoknak az országoknak a csoportjához, melyek nagysebességű vasutakat üzemeltet.

Az új vonal az ország két legnagyobb városát, politikai illetve gazdasági központjait összekötő Ankara-Isztambul vonal átadott szakasza 245 km hosszú (Eskişehirig tart), ezzel az út - könnyebbik - fele el is készült. A Boszporusszal való kapcsolat két éven belül várható, és ezzel megfeleződik a menetidő, 2011-re pedig egy Boszporusz alatti vasúti alagút is elkészülhet. A szerelvények csúcssebessége eléri a 252 km/h-át.

[LAP TETEJÉRE]

Helyi tömegközlekedés

Törökország közlekedésében a legfontosabb a hajózás, illetve a személygépkocsi. A helyközi forgalmakat leginkább a vasút bonyolítja. A városi tömegközlekedés rohamosan fejlődik ugyan, de még mindig nem a legjobb, így javasoljuk a taxit, amelyek általában mérsékelt áron szállítanak városon belül.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Bank - Posta - Telefon

[LAP TETEJÉRE]

Bank

Törökországban a bankok általában hétfőtől péntekig, 8:30-12:00-ig, illetve 13:30-17:00-ig tartanak nyitva, szombaton és vasárnap zárva vannak. A kormányzati hivatalok általában hétfőtől péntekig, 8:30-12:00-ig, illetve 13:30-17:30-ig tartanak nyitva, szombaton és vasárnap zárva vannak. Nagyobb városokban illetve üdülőhelyeken elfogadják a hitelkártyák legtöbb fajtáját. Érdemes valutával is felkészülni.

ATM-ek

Isztambul

Citibank Atm

Sarıyer, 34330 Pınar, Turkey - 0212 288 7700

Garanti Bankası Atm-barbaros Plaza Eğitim Müdürlüğü‎

Beşiktaş, 34349 Dikilitaş, Turkey

Citibank Atm

Kadıköy, 34718 Acıbadem, Turkey

Ankara

Türkiye iş Bankası Atm

Çankaya, 06800 Ortadoğu, Turkey

Ziraat Bankası Atm

Altındağ, 06250 Anafartalar, 06250, Turkey

Akbank Atm

Altındağ, 06430 Hacı Bayram, Turkey

[LAP TETEJÉRE]

Posta

A postahivatalok PTT jelzéssel (sárga mezőben kékbetűkkel) vannak ellátva. A főhivatalok hétfőtől szombatig 08.00-24.00, vasárnap 09.00-18.00 óra között, a kisebbek általában hétfőtől péntekig 8.30-12.30 és 13.00-17.30 között tartanak nyitva.

 

 

Telefon

 

Fontos telefonszámok

Törökországban az alábbi segélyhívószámok működnek:

• Közlekedési rendőrség (trafik polisi): 154
• Rendőrség (polis): 155
• Csendőrség (jandarma): 156
• Mentők (ambulans): 112
• Tűzoltóság (itfaiye): 110

Ügyeletei számaink, melyeken a nagykövetségünk konzuli kerületében (lásd lentebb) tartózkodó, bajba jutott magyar állampolgárok rendkívül sürgős, halaszthatatlan intézkedést igénylő esetekben ügyfélfogadási időn kívül elérhetik nagykövetségünket, az alábbiak:

 

• + 90 / 533 / 699 3694
• + 90 / 312 / 442 22 73

Kérjük, amennyiben Magyarországra történő hazatéréssel, útlevél elvesztésével, vagy otthonról történő pénzátutalás megoldásával kapcsolatos gondja van, tekintse meg honlapunkon a „Segítség bajba jutott magyar állampolgárok számára” című menüpontot.

 

További hasznos telefonszámok:

• Telefonos tudakozó: 118
• Postai tudakozó: 161

Magyarországi telefonszám hívásának módja a helyi, török hálózatból a következő:

• 00-36- magyarországi körzetszám - magyarországi telefonszám, vagy
• + 36 - magyarországi körzetszám - magyarországi telefonszám

 

Mobilszolgáltatók

 

Az országban a magyar mobil szolgáltatók mindenhol elérhetőek.

 

[LAP TETEJÉRE]

Egészség

 

 

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Orvosi ellátás

Magyarország és Törökország között nincs díjmentes egészségügyi ellátást biztosító szerződés. A tartózkodás időtartamára betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás megkötése javasolt. Tanácsoljuk, hogy a törökországi tartózkodás során mindvégig csak jó minőségű, palackozott vizet fogyasszanak ivásra. Csapvíz fogyasztását nem ajánljuk. Ankara városának vezetése 2007 augusztusában szigorú – azóta feloldott - korlátozásokat léptetett életbe a vezetékes víz használatában. A korlátozás oka az volt, hogy az évek óta kevés csapadék és meleg időjárás miatt az Ankara környékén található víztározók készletei jelentősen megfogyatkoztak. A nagykövetség konzuli kerületéhez tartozó és magyar turisták által látogatott tengerparti Antalya, Mugla, Adana és Mersin tartományok hatóságai nem vezettek be korlátozásokat. Teljességgel nem zárható ki, hogy a jövőben Isztambul és Izmir vezetése is a fővároséhoz hasonló intézkedések bevezetésére kényszerüljön.

[LAP TETEJÉRE]

Gyógyszertárak

Minden településen található gyógyszertár, melynek neve eczane vagy apoteke, kockába foglalt piros E betűvel jelölik. Nyitvatartási ideje rendszerint megegyezik a többi üzlet nyitva tartásával. Vasárnapokon, ünnepnapokon illetve éjszaka valamennyi gyószertár ajtajára kifüggesztik az aznap ügyeletes patika pontos címét.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Kárügyintézés

Fontos!
Ha odakint baleset ért minket, vagy lopás, illetve egyéb bűncselekmény áldozatai lettünk, mindig vetessünk fel jegyzőkönyvet a helyszínen, hazaérkezés után már késő, jegyzőkönyv hiányában sem a biztosító, sem irodánk nem tud utólag intézkedni! Ha elégedetlenek vagyunk a szállodai szolgáltatással, vegyük fel a kapcsolatot helyi idegenvezetőnkkel, vagy kérjük a recepciós segítségét és minden esetben (fényképekkel és jegyzőkönyvvel) dokumentáljuk a történteket! Végső esetben -és csak akkor- hívja központi ügyeleti mobilszámunkat: (06-20-779-4104) Ha kötöttünk utasbiztosítást, hívjuk a biztosító éjjel-nappal hívható, magyar nyelvű segélyszámát, ahol szerződésünk kötvényszáma alapján tudnak segíteni.

Gépjárműlopás esetén:

Bulgáriában a gépjármű lopások száma évről évre csökken ugyan, de erre szakosodott bandák továbbra is lopják a nagy értékű és fiatal gépjárműveket. Már a határon való belépéskor kiszemelik azokat a járműveket, amelyeket el kívánnak lopni. A legkorszerűbb riasztó-berendezéseket is másodpercek alatt tudják hatástalanítani. Mindenképp azt tanácsoljuk, hogy aki Bulgáriába gépkocsival utazik, az kössön az autójára lopáskárra is kiterjedő CASCO biztosítást! Új szolgáltatásként a bolgár hatóságok bevezették a határon belépéskor díj fizetése ellenében kölcsönözhető GPS jelkövető beszerelését, amelyet aztán kilépéskor leszerelnek.

Akinek Bulgária területén ellopták az autóját, annak a következőképpen kell eljárnia a problémamentes hazautazás érdekében:

1. A káreset helyszínén illetékes Rendőrkapitányságon bejelentést kell tenni a történtekről, ahol jegyzőkönyvet vesznek fel, és erről igazolást adnak ki.

2. A kerületi Ügyészségtől igazolást kell beszerezni a Rendőrkapitányságon tett bejelentésről.

3. A 2. pontban említett ügyészségi igazolás hitelesítése a Legfőbb Ügyészségen, Szófiában történik.

Ugyancsak gyakoriak a külföldiek sérelmére elkövetett "trükkös lopások", amikor a leggyakrabban a gépjármű hátsó kerekét benzinkútnál, parkolóban kiszúrják, hogy az néhány száz méter megtétele után leengedjen. Majd a "segítőkész", időnként még magyarul is tudó, a defektet jelző, esetleg a szerelésben is segédkező személy elvonja a járművezető figyelmét az utastérről, ahonnét aztán szakavatott módon néhány másodperc alatt az utazó kézitáskáját - amiben legtöbbször az okmányokon kívül a pénze is volt - ellopják. Ilyen esetek megfelelő odafigyeléssel elkerülhetők.

Egyrészt javasoljuk, hogy minden utazó a legfontosabb okmányairól (útlevél adatoldala, jogosítvány, forgalmi engedély, zöldkártya) még indulás előtt készítsen fénymásolatot és azt olyan helyen tárolja, amely nehezen hozzáférhető! Másrészt műszaki, vagy egyéb okból történő megállás esetén ne maradjon könnyen látható és elérhető helyen érték, vagy értéket tartalmazó kézitáska. Egy esetleges defekt szerelésekor célszerű az utasteret bezárni!

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos elérhetőségek

 

• Közlekedési rendőrség (trafik polisi): 154
• Rendőrség (polis): 155
• Csendőrség (jandarma): 156
• Mentők (ambulans): 112
• Tűzoltóság (itfaiye): 110
• Telefonos tudakozó: 118
• Postai tudakozó: 161

 

 

Vásárlás

Törökország a vásárlások szerelmeseinek paradicsoma. Mindegyik turisztikai nyaralóhelyen találhat fedett bazárt, az ún. bedesztánt, sok száz bódéval, amelyek a legkülönfélébb árukat kínálják. Ne álljon rá azonban rögtön az első árra, amelyet az eladó először felajánl. Az alkudozás elmaradhatatlan része a vásárlásnak és az eladók meg is sértődnek, ha nem áll rá az alkudozásra. Emlékezzen rá, hogy az üzletelők az árakat a nemzetiség, és az Ön kinézete alapján határozzák meg. Ha márkás öltözéke lesz, akkor sokkal magasabb árakat fognak mondani. Egyszerűen csak erős idegekkel kell rendelkezni! Soha ne alkudjon étteremben vagy hotelokban, ezeken a helyeken már tényleg nem alkalmas.

[LAP TETEJÉRE]

Nyitvatartás

Üzletek nyitva tartása: 09.00-13.00 illetve délután 14.00-19.00 óra. Vasárnap zárva. Az isztambuli bazár nyitva tartása: 08.00-19.00.

Jellemző árak

 

A török árak összehasonlíthatóak a magyar árakkal. A célállomástól és az éttermi felszereltségtől függően alakulnak. Az éttermi ebéd elég olcsón megrendelhető.

Törökországban szintén megéri beszerezni a gyümölcsöt és a zöldséget. A minőségükről rossz szó sem eshet, és az áruk tényleg nagyon alacsony.

2005 január -től bevezették a revalorizált átmeneti időre a TRL mellett a YTL (új török lírát), 1YTL = 1 000 000 TRL. Később csak egy pénznemet fognak használni, és az a revalorizált török líra lesz TRL jelöléssel, belföldön TL. Idegen pénznemek szabadon válthatók, a külföldi üzletekben használt az USD és az EURO.

Tájékoztató árak

kenyér- 0,13 euro

sajt 100 g - 0,60 euro

tej 1 l - 1 euro

vaj 250 g - 0,60 euro

tojás 10 ks - 0,80 euro

gyümölcsjoghurt - 0,45 euro

sonka 100 g - 1,10 euro

bor 0,75 l - 2 euro

palackozott víz 1,5 l - 0,30 euro

sör 0,5 l - 0,80 euro

paprika 1 kg - 0,60 euro

paradicsom 1 kg - 0,60 euro

burgonya 1 kg - 0,40 euro

gyümölcs 1 kg - 1 euro

éttermi vacsorai - 6 euro

kebab -1 adag - 0,80 euro

kávé - 1,50 euro

gombóc fagylalt - 0,50 euro

képeslap bélyeggel - 0,50 euro

A török árak összehasonlíthatóak a magyar árakkal. A célállomástól és az éttermi felszereltségtől függően alakulnak. Az éttermi ebéd elég olcsón megrendelhető. Törökországban szintén megéri beszerezni a gyümölcsöt és a zöldséget. A minőségükről rossz szó sem eshet, és az áruk tényleg nagyon alacsony.

2005 január -től bevezették a revalorizált átmeneti időre a TRL mellett a YTL (új török lírát), 1YTL = 1 000 000 TRL. Később csak egy pénznemet fognak használni, és az a revalorizált török líra lesz TRL jelöléssel, belföldön TL. Idegen pénznemek szabadon válthatók, a külföldi üzletekben használt az USD és az EURO.

Tájékoztató árak

kenyér- 0,13 euro

sajt 100 g - 0,60 euro

tej 1 l - 1 euro

vaj 250 g - 0,60 euro

tojás 10 ks - 0,80 euro

gyümölcsjoghurt - 0,45 euro

sonka 100 g - 1,10 euro

bor 0,75 l - 2 euro

palackozott víz 1,5 l - 0,30 euro

sör 0,5 l - 0,80 euro

paprika 1 kg - 0,60 euro

paradicsom 1 kg - 0,60 euro

burgonya 1 kg - 0,40 euro

gyümölcs 1 kg - 1 euro

éttermi vacsorai - 6 euro

kebab -1 adag - 0,80 euro

kávé - 1,50 euro

gombóc fagylalt - 0,50 euro

képeslap bélyeggel - 0,50 euro

 

 

Ajándékötletek

A Törökországból behozható legkedveltebb ajándékok közé tartoznak egyértelműen Anatóliában kézzel szőtt szőnyegek. Áruk a mérettől, mintától és az anyag minőségétől függően változik. Következő nagy csábítás a réztermékek és a kerámia. A nők nagyon fognak örülni a minőségi ruhák és az eredeti színes cipők vásárlásának. Szintén olcsóbban lehet hozzájutni Törökországban az aranyhoz és az ékszerekhez. Abban az esetben, ha a bódés elárusítóknál vásárol, figyeljen az eredetükre. Ne bízzon az eladó által kiállított speciális eredetiség - bizonyítványban sem. Az ínyencek biztos örömüket lelik a legkülönbözőbb fűszerek, kiváló kávé és dohány kínálatában. Ha vízipipa vásárlásáról gondolkodik, akkor döntse ezt el még Törökországban. Az itteni áruk körülbelül egyharmada a magyar áraknak, és a dohánykínálat majdnem végtelen. Ha a ruhásszekrényében szívesen látna bőrt vagy csak egyszerűen örömöt akar szerezni egy bőrtáskával, akkor Törökországban biztos, hogy tud majd választani.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos tudnivalók

 

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Közbiztonság

 

Az utóbbi években egyre népszerűbbé váló égei-tengeri és földközi-tengeri üdülőhelyek nyugati mércével mérve is magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtanak az oda látogatóknak. A turisták által gyakran látogatott helyeken jelen vannak a zsebtolvajok is, ezért mindenki vigyázzon értékeire. A költőpénzt célszerű több helyen tartani, és körültekintően helyezzük el az úti okmányokat is. Az itt tartózkodás alatt óvatosan kell fogadni az idegenek ismerkedési, barátkozási ajánlatait. Különösen az isztambuli bazár környékén ne fogadjunk el teázásra, ebédre szóló meghívást, mert több alkalommal előfordult már, hogy a gyanútlan külföldit ételbe, italba kevert bódító szerrel elkábították, majd kifosztották.

 

[LAP TETEJÉRE]

Szokások

Borravaló

Nem csak a vendéglátóhelyen, de szinte minden szolgáltatásnál elterjedt szokás. Vendéglátásban ez lehet valami kerekítő jellegű aprópénz vagy 10%.

Vallás

A török nép vallása az iszlám. Két hivatalos vallási ünnep a Cukorünnep a Ramadán után (3 és fél napos). Másik az Áldozati ünnep (4 és fél napos), melyet bárányáldozattal ülnek meg. Mindkettő a muzulmán naptár változásait követi.

Ramadán:

• 2009 (1430): Augusztus 21 - Szeptember 19.
• 2010 (1431): Augusztus 11 - Szeptember 9.
• 2011 (1432): Augusztus 1 - Augusztus 29.

Törökországban elfogadott dolog vásárláskor az alkudozás, kivéve ott, ahol táblával előre jelzik a szabott árak alkalmazását.

Az öltözet megválasztásakor több tényezőre is figyelemmel kell lenni. A nyári hónapokban gyakori az akár 40 fok feletti hőség és a rendkívül páradús levegő. A melegnek megfelelő lengébb öltözet – rövidnadrág, illetve szoknya, ujjatlan felsőruha – csak a strandokon és a nagyvárosok turisták által látogatott negyedeiben elfogadott. Az imahelyek és környékük azonban itt is kivételnek számítanak. Mecsetekbe, muzulmán kegyhelyekre cipőben nem szabad belépni, a nőktől elvárják a fejkendőt és az olyan sálat, amely a fedetlen vállat és felsőkart eltakarja. A török emberek – legalábbis az európai részen és a nyugati partvidéken - alapvetően toleránsan viszonyulnak a nyugati öltözködési kultúrához, ennek ellenére – különösen turisták által kevésbé látogatott területek felkeresésekor - ajánljuk a helyi öltözködési szokások követését (férfiak: hosszú nadrág, nők: térdet takaró szoknya vagy nadrág).

Ha embereket szeretnénk fényképezni – főleg vidéken, kisebb falvakban - előtte udvariasan kérdezzük meg az illetőt, hogy ehhez hozzájárul-e. Egyes helyeken - elsősorban katonai objektumok környékén – tilos a fényképezés, amire tábla figyelmeztet. Mindenképpen tartsuk be ezeket az előírásokat, ellenkező esetben akár komoly következményekkel is számolhatunk.

A török emberek a mai napig kiemelt, őszinte tisztelettel adóznak Mustafa Kemal Atatürk, a Török Köztársaság megalapítójának személye előtt – fényképei, szobrai szinte minden nyilvános helyen megtalálhatóak. A tiszteletadás e formáira mi is tekintsünk tisztelettel, csakúgy, mint a török nemzeti szimbólumok hordozóira (a török lobogó, bankjegy, stb.).

Törökország kulturális, vallási hagyományai számos tekintetben eltérnek az európaitól. Ezzel együtt azonban a törökök többsége meglehetősen toleráns a külföldiekkel szemben és a szélsőséges iszlám irányzatok társadalmi támogatottsága nem számottevő. Törökországban a magyar állampolgárság vagy nemzetiség nem kiváltó oka provokációnak, sőt a török emberek jellemzően barátsággal fordulnak a magyarokhoz.

Törökország nemzeti ünnepe a Köztársaság Napja, melyet október 29-én tartanak. Ezen kívül állami ünnepnap január 1-e (Újév), április 23. (a Nemzeti Függetlenség és a Gyermekek Napja), május 19-e (Atatürk emléknap, Ifjúsági és Sportnap), illetve augusztus 30-a (a Győzelem Napja).

A vallási ünnepek közül a Şeker Bayram és a Kurban Bayram a két fő ünnep, melyek időpontja a muzulmán hold-naptár szerint változik. A Şeker Bayram 2009-ben szeptember 21-22-e közé esik, a Kurban Bayram-ot pedig 2009-ben november 27-30-a között tartják.

Ünnepnapok:

- Április 23.: gyermeknap
- Május 19.: ifjúsági nap
- Augusztus 30.: győzelem ünnepe
- Október 29.: köztársaság napja

Változó időpontú vallási ünnepek:
- Áldozati ünnep (4 nap, 2005-ben februárban)
- Cukor ünnep (3 nap, 2005-ben novemberben)

[LAP TETEJÉRE]

Gasztronómia

A világszerte híres török konyhát talán már nem is kell bemutatni, a tiltott sertéshús helyett a marha- és borjú-, a bárány- és birkahús, a bor helyett pedig a sör (Efes) és az ánizspálinka (raki) fogyasztását részesítik előnyben. Mindenhez erős fűszereket használnak, amely eleinte szokatlan lehet. Főbb nemzeti ételeik a sis kebab, a döner kebab, köfte, piláf, ezek mindegyike a görög gyroshoz hasonlít. Mogyorós, diós, mandulás, pisztáciás, mézescukros édességeik arabos jellegűek, nekünk sokszor túl édesnek tűnnek.

 

 

Kisszótár

 

Általános kifejezések

Szia!	Merheba!
Jó napot!	Iyi günler
Jó estét!	Iyi Akşamlar
Jó éjszakát!	Iyi Geceler!
Igen	Evet
Nem	Yok
Viszontlátásra!	Aha ismarladik!
Nem értem	Anlamyiorum
Kérem	Lütfen
Köszönöm	Teşekkür ederim

[LAP TETEJÉRE]

Számok

0	Sifir
1	Bir
2	Iki
3	Üç
4	Dört
5	Beş
6	Alti
7	Yedi
9	Dokuz
10	On

 

200	Iki yüz
300	Üç yüz
1000	Bin
2000	Iki bin
100000	Yüz bin
1 millió	Bir milyon
100	Yüz
101	Yüz bir beş

 

Tájékozódás, vásárlás

Hol van ez?	Nerede?
Repülőtér	Hava alani
Repülő	Uçak
Kikötő	Liman
Állomás	Istasyon
Város központja	Şehir merkezi bürosu
Kórház	Hastahane
Gyógyszertár	Eczane
Orvos	Hekim
Mennyibe kerül?	Bu ne kadar?
drága	pahali
Tetszik nekem	Begendim
Nem tetszik nekem	Begenmedim

 

[LAP TETEJÉRE]